Válassz szintet és témakört a kémia érettségihez. Az elérhető ingyenes jegyzeteket regisztráció nélkül olvashatod.
75 találat · 1. oldal
Az α-, β- és γ-sugárzás, a magreakciók mérlege és a felezési idő ábrákkal, kidolgozott példákkal és ellenőrző kérdésekkel.
A periódusos rendszer mezőjéből kiolvasod a rendszámot, részecskeszámot számolsz, összehasonlítod a hidrogén izotópjait, és a klór példáján érted meg az átlagos atomtömeget.
Az elektronok héjmodellje három egyszerű példán keresztül. A külső elektronoktól jutunk el a jellemző ionokig; az atompályák és konfigurációk külön emelt szintű részben következnek.
Teljes periódusos táblázaton keressük meg a periódusokat és főcsoportokat. Ábrákkal és példákkal értelmezzük az atomsugár, ionsugár, ionizációs energia és elektronaffinitás változását.
Részecskemodellel hasonlítjuk össze a szilárd, folyadék és gáz állapotot. A halmazállapot-változások után az ideális gáz modelljét, az Avogadro-törvényt és a pV = nRT összefüggést gyakoroljuk.
Ábrás bevezetés az ionos, kovalens és fémes kötéshez, majd négy animáció a rácstípusok olvadásáról. Lewis-rajz és külön emelt szintű σ–π magyarázat egészíti ki.
Lépésenként vezérelhető animációk mutatják a molekulaközi vonzásokat, a forrást, valamint a víz–ammónia és bróm–klór forráspontkülönbségét.
Az alfejezet önálló jegyzete: fogalmak, kémiai összefüggések, ábrák, közép- és emelt szintű magyarázatok, mintafeladatok részletes pontozással.
A 2–6 elektroncsoportos VSEPR-téralkatok teljes példatára, kötés- és nemkötő párokkal, polaritással és forgatható 3D-modellekkel.
Az ammónium-, oxónium- és oxosavakból származó ionok, majd az emelt szintű komplexionok szerkezete és töltése lépésenkénti ábrákkal.
Az alfejezet önálló jegyzete: fogalmak, kémiai összefüggések, ábrák, közép- és emelt szintű magyarázatok, mintafeladatok részletes pontozással.
Megkülönböztetem a megfigyelést a magyarázattól, és azonosítom a kísérlet változóit. Szakszerűen olvasok le mérőeszközt, és egységgel közlöm az eredményt. Értékelem a kontroll, az ismétlés és a forrásellenőrzés szerepét.
A részecskék hőmozgása, a koncentrációkülönbség és a féligáteresztő hártya szerepe diffúzióban, ozmózisban és dialízisben.
Az oldódás mértékének és sebességének szétválasztása, telített és túltelített oldatokkal, valamint a hőmérséklet és nyomás hatásával.
Rendszerező alap a komponensek, fázisok, diszperz rendszerek és mérettartományok megkülönböztetéséhez.
Valódi oldatok, oldhatóság, telítettség és koncentráció: ábrák, hétköznapi példák és lépésenként megoldott számítások.
A részecskeméret, a fényszórás, a köd–füst–hab–emulzió típusok és a micellák érthető ábrákkal és sok felismerési példával.
A fizikai és kémiai változás megkülönböztetése, a megmaradási törvények és a rendezett kémiai egyenlet közös logikája.
Megkülönböztetem a fizikai változást a kémiai átalakulástól. Atom- és töltésmérleggel rendezek molekula- és ionegyenletet. A reakciót több, egymástól független szempont szerint osztályozom.
Exoterm és endoterm folyamatok, aktiválási energia, reakcióhő, képződéshő, energiadiagram és Hess tétele.
Az alfejezet önálló jegyzete: fogalmak, kémiai összefüggések, ábrák, közép- és emelt szintű magyarázatok, mintafeladatok részletes pontozással.
Megkülönböztetem a megfigyelést a magyarázattól, és azonosítom a kísérlet változóit. Szakszerűen olvasok le mérőeszközt, és egységgel közlöm az eredményt. Értékelem a kontroll, az ismétlés és a forrásellenőrzés szerepét.
Megkülönböztetem a fizikai változást a kémiai átalakulástól. Atom- és töltésmérleggel rendezek molekula- és ionegyenletet. A reakciót több, egymástól független szempont szerint osztályozom.
Reakciósebesség, ütközési modell, hőmérséklet és katalízis; emelt szinten a megadott sebességi egyenlet értelmezése és az aktiválási energia részletesebb magyarázata.
Az alfejezet önálló jegyzete: fogalmak, kémiai összefüggések, ábrák, közép- és emelt szintű magyarázatok, mintafeladatok részletes pontozással.
Megkülönböztetem a fizikai változást a kémiai átalakulástól. Atom- és töltésmérleggel rendezek molekula- és ionegyenletet. A reakciót több, egymástól független szempont szerint osztályozom.
Sav–bázis, redoxi, csapadékképződési, gázfejlődési és összetett reakciók felismerése és egyenletei.
Megkülönböztetem a fizikai változást a kémiai átalakulástól. Atom- és töltésmérleggel rendezek molekula- és ionegyenletet. A reakciót több, egymástól független szempont szerint osztályozom.