Kémia érettségi · 2024

92 találat · 1. oldal

Általános kémia24
Atomszerkezet4
IngyenesKözépszint · Emelt szint

1.1.4 Radioaktivitás és atommagátalakulások

Az α-, β- és γ-sugárzás, a magreakciók mérlege és a felezési idő ábrákkal, kidolgozott példákkal és ellenőrző kérdésekkel.

Tanulási célok
  • Megkülönböztetem a stabil és radioaktív izotópokat, valamint az α-, β^{−}- és γ-sugárzást.
  • A rendszám és tömegszám megmaradásával ellenőrzöm az egyszerű magátalakulások egyenletét.
  • Felezési időből maradék mennyiséget számolok, és értelmezem a radioaktivitás néhány alkalmazását.
1.1.1 Atomok, izotópok és ionok1
IngyenesKözépszint · Emelt szint

1.1.1 Atomok, izotópok és ionok

A periódusos rendszer mezőjéből kiolvasod a rendszámot, részecskeszámot számolsz, összehasonlítod a hidrogén izotópjait, és a klór példáján érted meg az átlagos atomtömeget.

Tanulási célok
  • Azonosítom a proton, neutron és elektron helyét és töltését.
  • A periódusos rendszerben megtalálom a rendszámot, és a tömegszámmal együtt meghatározom a részecskeszámokat.
  • A hidrogén három izotópján felismerem, mi marad azonos és mi változik.
  • Elmagyarázom az ionképződést az elektronszám változásával.
1.1.2 Elektronszerkezet: héjak és pályák1
IngyenesKözépszint · Emelt szint

1.1.2 Elektronszerkezet: héjak és pályák

Az elektronok héjmodellje három egyszerű példán keresztül. A külső elektronoktól jutunk el a jellemző ionokig; az atompályák és konfigurációk külön emelt szintű részben következnek.

Tanulási célok
  • A semleges atom rendszámából meghatározom az elektronszámot.
  • Az első három periódus egyszerű elemeinél felírom a héjmegoszlást és megkeresem a külső elektronokat.
  • Emelt szinten értelmezem a négy kvantumszámot, a Pauli-elvet és a Hund-szabályt, és felírom az alapállapotú konfigurációt.
1.1.3 Periódusos rendszer és tendenciák1
IngyenesKözépszint · Emelt szint

1.1.3 Periódusos tendenciák

Teljes periódusos táblázaton keressük meg a periódusokat és főcsoportokat. Ábrákkal és példákkal értelmezzük az atomsugár, ionsugár, ionizációs energia és elektronaffinitás változását.

Tanulási célok
  • Megkülönböztetem a periódust és a csoportot.
  • A héjak és a magvonzás alapján indoklom az atomsugár és az elektronegativitás általános változását.
  • Emelt szinten értelmezem az ionizációs energiát, az elektronaffinitást és az izoelektronos ionok méretét.
Kémiai kötések3
1.2.1 Halmazállapotok és ideális gázok1
IngyenesKözépszint · Emelt szint

1.2.1 Halmazállapotok és ideális gázok

Részecskemodellel hasonlítjuk össze a szilárd, folyadék és gáz állapotot. A halmazállapot-változások után az ideális gáz modelljét, az Avogadro-törvényt és a pV = nRT összefüggést gyakoroljuk.

Tanulási célok
  • Részecskeszinten összehasonlítom a három halmazállapot alakját, térfogatát, mozgását és összenyomhatóságát.
  • Megnevezem a halmazállapot-változásokat, és megkülönböztetem a párolgást a forrástól.
  • Elmondom az ideális gáz modellfeltevéseit, és helyesen használom a Kelvin-skálát, az Avogadro-törvényt és a pV = nRT egyenletet.
  • Emelt szinten a gázok sűrűségét és a folyadékok, szilárd anyagok jellegzetes tulajdonságait is értelmezem.
1.2.2 Elsőrendű kémiai kötések1
IngyenesKözépszint · Emelt szint

1.2.2 Elsőrendű kémiai kötések

Ábrás bevezetés az ionos, kovalens és fémes kötéshez, majd négy animáció a rácstípusok olvadásáról. Lewis-rajz és külön emelt szintű σ–π magyarázat egészíti ki.

Tanulási célok
  • Megkülönböztetem az ionos, kovalens és fémes kötés részecskéit és elektroneloszlását.
  • Töltésmérleggel felírok egyszerű ionvegyület-képletet, és Lewis-rajzon felismerem a kötő és nemkötő elektronpárokat.
  • Emelt szinten ábrán értelmezem a σ- és π-kötést, valamint a kettős kötés összetételét.
  • Négy rácstípus olvadásakor követem a hőközlést, a részecskék mozgását és a rács felbomlását.
1.2.3 Másodrendű kölcsönhatások1
IngyenesKözépszint · Emelt szint

1.2.3 Másodrendű kölcsönhatások

Lépésenként vezérelhető animációk mutatják a molekulaközi vonzásokat, a forrást, valamint a víz–ammónia és bróm–klór forráspontkülönbségét.

Tanulási célok
  • Megkülönböztetem a molekulán belüli kovalens kötést a külön molekulák közötti vonzástól.
  • Ábrán értelmezem a diszperziós, dipólus–dipólus és hidrogénkötés kialakulását.
  • Egyszerű anyagoknál megindoklom a jellemző legerősebb molekulaközi kölcsönhatást és a forrásponttal való kapcsolatát.
Molekulák, összetett ionok3
IngyenesKözépszint · Emelt szint

1.3 Molekulák és összetett ionok térszerkezete

Az alfejezet önálló jegyzete: fogalmak, kémiai összefüggések, ábrák, közép- és emelt szintű magyarázatok, mintafeladatok részletes pontozással.

Tanulási célok
  • Értelmezem az alfejezet fontos szerkezeteit, reakcióit és tulajdonságait.
  • Alkalmazom a témakör összefüggéseit érettségi feladatban.
  • Megkülönböztetem a középszintű alapokat az emelt szintű kiegészítésektől.
1.3.1 Molekulageometria és polaritás1
IngyenesKözépszint · Emelt szint

1.3.1 Molekulageometria és polaritás

A 2–6 elektroncsoportos VSEPR-téralkatok teljes példatára, kötés- és nemkötő párokkal, polaritással és forgatható 3D-modellekkel.

Tanulási célok
  • Lewis-szerkezet alapján megszámolom a központi atom elektroncsoportjait.
  • Megkülönböztetem az elektronpárok elrendeződését a molekula alakjától.
  • A téralak és a kötéspolaritás alapján megállapítom egyszerű molekulák polaritását.
  • Az öt és hat elektroncsoportos alakokat is felismerem, és a 3D-modellen térben ellenőrzöm őket.
1.3.2 Összetett ionok és komplexek1
IngyenesKözépszint · Emelt szint

1.3.2 Összetett ionok és komplexek

Az ammónium-, oxónium- és oxosavakból származó ionok, majd az emelt szintű komplexionok szerkezete és töltése lépésenkénti ábrákkal.

Tanulási célok
  • Kiszámolom az összetett ionok vegyértékelektronjait, és értelmezem a kötő és nemkötő párokat.
  • Protonleadási sorból felírom gyakori oxosavak ionjait és töltésüket.
  • Töltésmérleggel képletet írok; emelt szinten komplexiont, ligandumot és koordinációs számot értelmezek.
Anyagi halmazok9
Egykomponensű anyagi rendszerek1
IngyenesKözépszint · Emelt szint

1.4.1 Egykomponensű anyagi rendszerek

Az alfejezet önálló jegyzete: fogalmak, kémiai összefüggések, ábrák, közép- és emelt szintű magyarázatok, mintafeladatok részletes pontozással.

Tanulási célok
  • Értelmezem az alfejezet fontos szerkezeteit, reakcióit és tulajdonságait.
  • Alkalmazom a témakör összefüggéseit érettségi feladatban.
  • Megkülönböztetem a középszintű alapokat az emelt szintű kiegészítésektől.
Többkomponensű anyagi rendszerek8
IngyenesKözépszint · Emelt szint

1.0.1 Kísérletezés, mérés és tudományos bizonyíték

Megkülönböztetem a megfigyelést a magyarázattól, és azonosítom a kísérlet változóit. Szakszerűen olvasok le mérőeszközt, és egységgel közlöm az eredményt. Értékelem a kontroll, az ismétlés és a forrásellenőrzés szerepét.

Tanulási célok
  • Megkülönböztetem a megfigyelést a magyarázattól, és azonosítom a kísérlet változóit.
  • Szakszerűen olvasok le mérőeszközt, és egységgel közlöm az eredményt.
  • Értékelem a kontroll, az ismétlés és a forrásellenőrzés szerepét.
IngyenesEmelt szint

1.4.2 Diffúzió és ozmózis

A nettó részecskeáram, a dinamikus egyensúly, a membránszelektivitás és az ozmotikus hatás mélyebb részecskeszintű értelmezése.

Tanulási célok
  • A rendezetlen hőmozgásból levezetni a koncentrációgradiens menti nettó diffúziós áramot.
  • Megkülönböztetni a dinamikus részecskemozgást a nettó transzporttól.
  • Membránáteresztés és effektív oldottrészecske-szám alapján ozmotikus változást megjósolni.
  • Dialízisben az egyes részecskefajták eltérő transzportját értelmezni.
IngyenesKözépszint

1.4.2 Diffúzió és ozmózis

A részecskék hőmozgása, a koncentrációkülönbség és a féligáteresztő hártya szerepe diffúzióban, ozmózisban és dialízisben.

Tanulási célok
  • Részecskemodellel megmagyarázni a diffúziót és a homogén eloszlás kialakulását.
  • Megjósolni az oldószer nettó áramlási irányát féligáteresztő hártyán keresztül.
  • A membrán áteresztőképessége alapján értelmezni egy egyszerű dialízisfolyamatot.
IngyenesEmelt szint

1.4.2 Oldhatóság és oldódási sebesség

Az oldódás kinetikai és egyensúlyi oldalának szétválasztása, oldáshővel, dinamikus telítési egyensúllyal, túltelítettséggel és oldhatósági adatok értelmezésével.

Tanulási célok
  • Részecskeszinten megkülönböztetni az oldódási sebességet az egyensúlyi oldhatóságtól.
  • A telített oldatot dinamikus oldódási–kristályosodási egyensúlyként értelmezni.
  • Oldáshő, hőmérséklet és gáznyomás alapján kvalitatív oldhatósági változást megjósolni.
  • Oldhatósági adatokból kristályosodó vagy még feloldható anyagmennyiséget kiszámítani.
IngyenesKözépszint

1.4.2 Oldhatóság és oldódási sebesség

Az oldódás mértékének és sebességének szétválasztása, telített és túltelített oldatokkal, valamint a hőmérséklet és nyomás hatásával.

Tanulási célok
  • Megkülönböztetni az oldhatóságot az oldódás sebességétől.
  • Megjósolni a keverés, aprítás és hőmérséklet hatását az oldódás sebességére.
  • Telített, telítetlen és túltelített oldatot felismerni, valamint a gázok oldhatóságának hőmérséklet- és nyomásfüggését értelmezni.
IngyenesKözépszint · Emelt szint

1.4.2 Többkomponensű anyagi rendszerek

Rendszerező alap a komponensek, fázisok, diszperz rendszerek és mérettartományok megkülönböztetéséhez.

Tanulási célok
  • Külön használom a komponens-, fázis-, halmazállapot- és méretszempontot.
  • A rendszereket indoklással sorolom be.
IngyenesKözépszint · Emelt szint

1.4.3 Oldatok és oldódás

Valódi oldatok, oldhatóság, telítettség és koncentráció: ábrák, hétköznapi példák és lépésenként megoldott számítások.

Tanulási célok
  • Részecskeszinten magyarázom a molekulák és ionos anyagok oldódását.
  • Megkülönböztetem az oldódás sebességét az oldhatóságtól, valamint a híg/tömény és telítetlen/telített fogalmakat.
  • Oldattömegből tömegszázalékot, anyagmennyiségből koncentrációt számolok.
IngyenesKözépszint · Emelt szint

1.4.4 Kolloid rendszerek példákkal

A részecskeméret, a fényszórás, a köd–füst–hab–emulzió típusok és a micellák érthető ábrákkal és sok felismerési példával.

Tanulási célok
  • A diszpergált részecske mérete és a fényviselkedés alapján különbséget teszek valódi oldat, kolloid és durva diszperzió között.
  • A diszpergáló közeg és a diszpergált anyag állapota alapján felismerem a ködöt, füstöt, habot és emulziót.
  • Micellaábrán magyarázom a szappan tisztító hatását, és megkülönböztetem az adszorpciót az abszorpciótól.
Kémiai átalakulások6
IngyenesEmelt szint

1.5 Kémiai átalakulások

A kémiai változás, a rendszerhatár, a megmaradási törvények és az egyenletek összekapcsolása összetettebb, több reprezentációt használó feladatokban.

Tanulási célok
  • A rendszer határa alapján értelmezni a látszólagos tömegváltozást nyílt, zárt és izolált rendszerben.
  • Sztöchiometriai és nettó ionegyenletet felírni úgy, hogy az atomok és a töltés is megmaradjon.
  • Összetett megfigyelést makroszkopikus, részecske- és szimbólumszinten egységesen értelmezni.
IngyenesKözépszint

1.5 Kémiai átalakulások

A fizikai és kémiai változás megkülönböztetése, a megmaradási törvények és a rendezett kémiai egyenlet közös logikája.

Tanulási célok
  • Megfigyelés és részecskeszintű változás alapján megkülönböztetni a fizikai és kémiai változást.
  • A rendszer határának figyelembevételével alkalmazni a tömeg-, atom- és töltésmegmaradást.
  • Kémiai egyenletet felírni és rendezni, az együtthatókat anyagmennyiség-arányként értelmezni.
Termokémia3
IngyenesKözépszint · Emelt szint

1.5.0 Kémiai átalakulások és reakcióegyenletek

Megkülönböztetem a fizikai változást a kémiai átalakulástól. Atom- és töltésmérleggel rendezek molekula- és ionegyenletet. A reakciót több, egymástól független szempont szerint osztályozom.

Tanulási célok
  • Megkülönböztetem a fizikai változást a kémiai átalakulástól.
  • Atom- és töltésmérleggel rendezek molekula- és ionegyenletet.
  • A reakciót több, egymástól független szempont szerint osztályozom.
IngyenesEmelt szint

1.5.1 — Termokémia

Exoterm és endoterm folyamatok, aktiválási energia, reakcióhő, képződéshő, energiadiagram és Hess tétele.

Tanulási célok
  • Olvasson és készítsen reakció-energiadiagramot.
  • Alkalmazza a Hess-tételt képződés- és égéshő adatokkal.
  • Írja fel a képződéshő definíciójához tartozó reakcióegyenletet.
  • Becsülje reakcióhőt átlagos kötési energiákból, és jelezze a közelítés korlátját.
IngyenesKözépszint

1.5.1 — Termokémia

Exoterm és endoterm folyamatok, aktiválási energia, reakcióhő, képződéshő, energiadiagram és Hess tétele.

Tanulási célok
  • Olvasson és készítsen reakció-energiadiagramot.
  • Használja helyesen a reakcióhő előjelét.
  • Határozza meg a reakcióhőt képződéshő-adatokból.
Reakciókinetika2
IngyenesKözépszint · Emelt szint

1.0.1 Kísérletezés, mérés és tudományos bizonyíték

Megkülönböztetem a megfigyelést a magyarázattól, és azonosítom a kísérlet változóit. Szakszerűen olvasok le mérőeszközt, és egységgel közlöm az eredményt. Értékelem a kontroll, az ismétlés és a forrásellenőrzés szerepét.

Tanulási célok
  • Megkülönböztetem a megfigyelést a magyarázattól, és azonosítom a kísérlet változóit.
  • Szakszerűen olvasok le mérőeszközt, és egységgel közlöm az eredményt.
  • Értékelem a kontroll, az ismétlés és a forrásellenőrzés szerepét.
IngyenesKözépszint · Emelt szint

1.5.0 Kémiai átalakulások és reakcióegyenletek

Megkülönböztetem a fizikai változást a kémiai átalakulástól. Atom- és töltésmérleggel rendezek molekula- és ionegyenletet. A reakciót több, egymástól független szempont szerint osztályozom.

Tanulási célok
  • Megkülönböztetem a fizikai változást a kémiai átalakulástól.
  • Atom- és töltésmérleggel rendezek molekula- és ionegyenletet.
  • A reakciót több, egymástól független szempont szerint osztályozom.
Egyensúly0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

A kémiai reakciók típusai1
IngyenesKözépszint · Emelt szint

1.5.0 Kémiai átalakulások és reakcióegyenletek

Megkülönböztetem a fizikai változást a kémiai átalakulástól. Atom- és töltésmérleggel rendezek molekula- és ionegyenletet. A reakciót több, egymástól független szempont szerint osztályozom.

Tanulási célok
  • Megkülönböztetem a fizikai változást a kémiai átalakulástól.
  • Atom- és töltésmérleggel rendezek molekula- és ionegyenletet.
  • A reakciót több, egymástól független szempont szerint osztályozom.
Elektrokémia0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

Szervetlen kémia0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

Hidrogén0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

Nemesgázok0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

Halogénelemek és vegyületeik0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

A széncsoport elemei és vegyületeik0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

Fémek0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

Szerves kémia0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

A szerves vegyületek általános jellemzői0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

Szénhidrogének0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

Halogéntartalmú szerves vegyületek0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

Oxigéntartalmú szerves vegyületek0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

Szénhidrátok0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

Fehérjék0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

Nukleinsavak0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

Műanyagok0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

Energiagazdálkodás0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

Kémiai számítások1
Az anyagmennyiség0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

Gázok0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

Oldatok, elegyek, keverékek0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban1
IngyenesKözépszint · Emelt szint

1.5.0 Kémiai átalakulások és reakcióegyenletek

Megkülönböztetem a fizikai változást a kémiai átalakulástól. Atom- és töltésmérleggel rendezek molekula- és ionegyenletet. A reakciót több, egymástól független szempont szerint osztályozom.

Tanulási célok
  • Megkülönböztetem a fizikai változást a kémiai átalakulástól.
  • Atom- és töltésmérleggel rendezek molekula- és ionegyenletet.
  • A reakciót több, egymástól független szempont szerint osztályozom.
Termokémia0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

Kémiai egyensúly0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

Kémhatás0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.

Elektrokémia0

Ebben a témakörben a jelenlegi szűrés mellett nincs listázott jegyzet.