Felidéző gyakorlás
Mi magyarázza legjobban, hogy a grafit vezet, a gyémánt viszont szigetelő?
Válaszolj a kérdésre, majd ellenőrizd a válaszod, és olvasd el a magyarázatot. Ebben a gyakorló nézetben a válaszokat nem mentjük.
A részecskétől az ipari anyagáramig
A széncsoport érettségi feladatai gyakran több területet kapcsolnak össze. Először nevezd meg a részecskét és a rácsot, utána írd fel a reakciót, végül molarányból számolj. A szén és vegyületei a vasgyártásban, a mészégetésben, az üveggyártásban és a mindennapi környezetben is megjelennek. A CO-t és a CO2-t minden tulajdonságnál különítsd el.
Négy vegyértékelektron
| Elem | Teljes elektronszerkezet | Vegyértékhéj |
|---|---|---|
| C, Z = 6 | 1s22s22p2 | 2s22p2; a vegyértékhéjon összesen négy elektron. |
| Si, Z = 14 | 1s22s22p63s23p2 | 3s23p2; négy vegyértékelektron, tantervileg gyakran négy kovalens kapcsolat. |
A szén néhány fontos reakcióútja az elemi széntől a karbonátokig.
Ábra szöveges leírása
| Állomás vagy anyag | Lényeg |
|---|---|
| C | égés / redukció |
| CO | mérgező redukálószer |
| CO2 | savas oxid |
| CaCO3 | mészkő / vízkő |
A szén néhány fontos reakcióútja az elemi széntől a karbonátokig.
Ábra szöveges leírása
| Állomás vagy anyag | Lényeg |
|---|---|
| C | égés / redukció |
| CO | mérgező redukálószer |
| CO2 | savas oxid |
| CaCO3 | mészkő / vízkő |
Grafit és gyémánt: azonos elem, eltérő térbeli háló
A gyémántban minden szénatom négy másikhoz kapcsolódik tetraéderes, háromdimenziós atomrácsban. Nagyon kemény, elektromos szigetelő; vágó- és csiszolóanyag, valamint ékszer. A grafitban minden szénatom három másikhoz kapcsolódik síkbeli rétegekben, a negyedik vegyértékelektron delokalizált. A rétegek között gyengébb kölcsönhatás van, ezért a grafit puha, és a rétegekkel párhuzamosan jól vezet; ceruzabélben, elektródban és szénkefében használják. Mindkét anyag atomrácsos, vízben oldhatatlan.
A tulajdonság megmagyarázza a felhasználást
| Tulajdonság | Szerkezeti ok | Alkalmazás |
|---|---|---|
| Gyémánt: nagyon kemény, szigetelő | Minden irányban erős kovalens háló; a vegyértékelektronok lokalizált kötéseket alkotnak. | Vágó-/csiszolóanyag; tiszta átlátszó kristályából ékszer. |
| Grafit: puha, rétegirányban vezet | Rétegen belül kovalens kötések és delokalizált elektronok, a rétegek között gyengébb vonzás. | Ceruzabél, elektród, szénkefe, kenőanyag. A ceruzabél nem elemi ólom. |
| Mindkettő: vízben oldhatatlan szilárd | Végtelen kovalens háló, nem elkülönült oldható molekulák. | Vízbe merítve nem kapunk szénmolekulákból álló oldatot. A porszuszpenzió nem valódi oldat. |
A gyémánt és grafit nem olvad meg szokásos légköri nyomáson
A hálózati kovalens kötések miatt a szénmódosulatok magas hőmérsékletet igényelnek a szerkezet jelentős megbontásához. Közönséges nyomáson azonban nem rendelünk hozzájuk egyszerű, stabil folyadékfázison át vezető olvadást: hevítéskor módosulatváltás és szublimáció is számít. A levegőn végzett hevítésnél az égés is bekövetkezhet. Az „atomrácsos, ezért magas az olvadáspontja” mondatot csak a fázisviszonyokkal együtt használd.
Természetes és mesterséges szenek
A gyémánt és grafit tiszta kristályos szénmódosulat; a kőszén, barnaszén és antracit változó összetételű természetes keverék. A faszén, koksz és aktív szén mesterséges szénben gazdag anyag. Az aktív szén nagy fajlagos felülete miatt anyagokat köt meg a felületén: ez adszorpció, nem kémiai közömbösítés. A koksz a nagyolvasztóban tüzelőanyag és a redukáló CO forrása; a szén acélban ötvözőelem is.
Ásványi szén és levegőtől elzárt hevítés
Az ásványi szenek növényi eredetű szerves anyagok hosszú idejű átalakulásával képződnek. A tőzeg–lignit–barnakőszén–feketekőszén–antracit sor a növekvő szénültséget szemlélteti; általában nő a széntartalom és csökken az illóanyagok aránya. Az egyes lelőhelyek és a víz-/hamutartalom miatt a fűtőértéket konkrét adatokkal hasonlítsd össze. Ezek nem tiszta C-módosulatok, hanem változó összetételű keverékek; fosszilis, emberi időléptéken nem megújuló tüzelőanyagok.
Levegőtől elzárt hevítéskor a szerves nyersanyag bomlik, illó termékek távoznak, és szénben gazdag maradék keletkezik. Fa esetén faszén, megfelelő kokszolható kőszénből koksz készül. A koksz nem egyszerűen minden barnaszén hevítésének azonos minőségű terméke. Az aktív szén pórusos, nagy fajlagos felületű: gáz- és víztisztításban bizonyos anyagokat adszorbeál. Nem minden gázt és nem korlátlan mennyiséget köt meg; a felületi megkötés telítődhet.
Gyémánt tetraéderes környezete és grafit rétegei
Ábra szöveges leírása
| Szerkezet | Következmény |
|---|---|
| Gyémánt | Négy kovalens szomszéd; térbeli háló; nagyon kemény, szigetelő. |
| Grafit | Három kovalens szomszéd a rétegben; delokalizált elektronok; rétegirányban vezet. |
| Rétegek között | Gyengébb kölcsönhatás; elcsúszás, puhaság. |
Szén: égés, gázosítás és redukció
Teljes égés: C + O2 → CO2; oxigénhiányos égéskor CO is képződhet: 2 C + O2 → 2 CO. Magas hőmérsékleten a szén a CO2-ot is redukálja: C + CO2 → 2 CO. Vízgőzzel: C + H2O → CO + H2, az így keletkező gázelegy a vízgáz. Vas(III)-oxidból szénnel is nyerhető vas: Fe2O3 + 3 C → 2 Fe + 3 CO. Az ipari nagyolvasztóban jelentős közvetlen és CO közvetítette redukció is történik; a konkrét megadott egyenletet használd a számításhoz.
A redukáló szén: feltétel és elektronmérleg
| Reakció | Körülmény | Oxidációs szám |
|---|---|---|
| C + O2 → CO2 | Gyulladás és elegendő oxigén; exoterm teljes égés. | C: 0 → +4; O: 0 → −2. |
| 2 C + O2 → 2 CO | Oxigénhiányos égés modellje; valós égéstermék keverék is lehet. | C: 0 → +2; a szén redukálószer. |
| C + CO2 ⇌ 2 CO | Magas hőmérséklet; CO képződésének kedvezhet. | Elemi C: 0 → +2, CO2 szene: +4 → +2; komproporcionálódás. |
| C + H2O(g) → CO + H2 | Izzó szén és vízgőz, endoterm vízgázreakció; nem hideg szén és folyékony víz. | C: 0 → +2; H: +1 → 0. A víz oxidálószerként hat. |
| Fe2O3 + 3 C → 2 Fe + 3 CO | Magas hőmérsékletű tantervi közvetlen redukció. | 3 C összesen 6 e−-t ad le, 2 Fe3+ összesen 6 e−-t vesz fel. |
Vas(III)-oxid redukciója szénnel
Fe2O3 + 3 C → 2 Fe + 3 CO
Az egyenlet a szén közvetlen redukáló szerepét szemlélteti. Egy mol Fe2O3 legfeljebb két mol vasat ad.
Szén-monoxid: a néma veszély
A CO színtelen, szagtalan, éghető gáz, vízben rosszul oldódik. Nem teljes égéskor, rossz szellőzés és hibás tüzelőberendezés mellett keletkezhet. Hemoglobinhoz erősen kötődik, így gátolja az oxigén szállítását. Gyanú esetén a helyiséget el kell hagyni, biztonságos helyről segítséget kell hívni; a riasztó és a megfelelő szellőzés fontos megelőzés. A CO oxigénnel CO2-dá ég: 2 CO + O2 → 2 CO2.
A CO sűrűsége és előállítása
M(CO) ≈ 28 gmol, a levegő átlagos moláris tömege körülbelül 29 gmol. Azonos T és p mellett ρ(CO)ρ(levegő) ≈ 2829 ≈ 0,97: közel azonos sűrűségű gáz. Nem várhatjuk, hogy mindig csak a padlón vagy mindig csak a mennyezet alatt maradjon; a légáramlás és keveredés is számít. Égéskor kékes lánggal CO2-t adhat.
Iparban szintézisgáz részeként állítható elő például metán és vízgőz megfelelő körülményű reakciójával: CH4 + H2O(g) → CO + 3 H2. A szintézisgáz CO-t és H2-t tartalmazó elegy; a mólarány az eljárástól függ, nem minden szintézisgáz definíció szerint 1:3. A vízgázreakció egyszerű modelljében CO:H2 = 1:1.
CO mint redukálószer a vasgyártásban
A koksz égésekor képződő CO2 a forró szénnel CO-vá alakul. A CO a vas-oxidok oxigénjét felvéve CO2-dá oxidálódik: Fe2O3 + 3 CO → 2 Fe + 3 CO2. A vas ionjai redukálódnak, a CO redukálószer. A nagyolvasztóban a mészkő bomlásából képződő CaO a savas szennyező oxidokkal salakot alkot; a folyamat nem egyetlen egyenletből áll.
Felidéző gyakorlás
A Fe2O3 + 3 CO → 2 Fe + 3 CO2 reakcióban mi a CO szerepe?
Válaszolj a kérdésre, majd ellenőrizd a válaszod, és olvasd el a magyarázatot. Ebben a gyakorló nézetben a válaszokat nem mentjük.
Szén-dioxid: lineáris, apoláris molekula
A CO2-molekula O=C=O szerkezetű és lineáris. A két poláris C=O kötés dipólusa kioltja egymást, ezért a teljes molekula apoláris. A CO2 színtelen, szagtalan, a levegőnél sűrűbb, nem éghető és a közönséges égést többnyire nem táplálja. Szilárd alakja a szárazjég, amely légköri nyomáson szublimál. Vízzel egyensúlyban szénsavhoz kapcsolódó fajok keletkeznek; a gáz hűtésre, italok szénsavasítására és megfelelő tűzoltási helyzetekben használható.
Oldódás, savképződés és szárazjég
A CO2 vízbe oldódik: CO2(g) ⇌ CO2(aq). Az oldott CO2 kisebb része vízzel H2CO3-t képez: CO2(aq) + H2O ⇌ H2CO3. A beoldott gáz és a tényleges szénsav nem azonos mennyiség. A savi egyensúlyok és a lúggal való reakció a fizikai oldódással együtt befolyásolják, mennyi CO2 marad az oldatban. Nyitott, melegebb italból rendszerint könnyebben távozik a gáz; lezárt edényben a teljes anyagmennyiség és a kialakuló nyomás is számít.
M(CO2) ≈ 44 gmol, ezért azonos T és p mellett a levegőhöz viszonyított sűrűsége 4429 ≈ 1,52. A szárazjég légköri nyomáson körülbelül −78,5 °C-on szublimál, hőt von el környezetétől. A szárazjég körüli fehér köd apró vízcseppekből állhat; maga a CO2-gáz színtelen.
CO2 kimutatása meszes vízzel
Az átlátszó Ca(OH)2-oldatba vezetett CO2 fehér CaCO3-csapadékot ad: Ca(OH)2 + CO2 → CaCO3↓ + H2O. Tartós CO2-feleslegben a csapadék oldódhat: CaCO3 + CO2 + H2O ⇌ Ca(HCO3)2. Ezért a „zavarosodik” és a „később kitisztul” két egymást követő megfigyelés lehet. Laboratóriumban mészkő és híg sósav reakciójával CO2 állítható elő.
Meszes víz: átlátszó oldat, csapadék, majd visszaoldódás
Ábra szöveges leírása
| Állapot vagy lépés | Értelmezés |
|---|---|
| Első reakció | Ca(OH)2 + CO2 → CaCO3(s) + H2O. |
| További szén-dioxid | CaCO3 + CO2 + H2O ⇌ Ca2+ + 2 HCO3−. |
| Oldat | Az áttetszőség nem ionmentesség. |
CO2 lúgban és laboratóriumi előállítása
Megfelelő lúgfeleslegben CO2 + 2 NaOH → Na2CO3 + H2O, míg más anyagaránynál CO2 + NaOH → NaHCO3 is lehetséges. A mészkő sósavval: CaCO3 + 2 HCl → CaCl2 + CO2↑ + H2O. A CO2 molekulák között gyenge diszperziós kölcsönhatás hat. Légköri nyomáson nincs stabil folyadékfázisa, ezért a szárazjég közvetlenül gázzá szublimál. Megfelelő hőmérsékleten és nagyobb nyomáson folyékony CO2 is létezhet; a fázist nem csak a kötéstípus dönti el. Vizsgafeladatban mindig a megadott anyagarány és körülmény dönti el a terméket.
Meszes víz és szén-dioxid
Ca(OH)2 + CO2 → CaCO3 + H2O
A rosszul oldódó kalcium-karbonát fehér csapadék. Nagy CO2-feleslegben további reakció miatt eltűnhet.
Szén-dioxid a légkörben
A légköri CO2 a természetes üvegházhatás egyik fontos gáza; mennyiségének emberi tevékenység miatti növekedése fokozza a felmelegedést. Keletkezik légzés, égés és több ipari folyamat során, a fotoszintézis pedig felhasználja. A kémiai feladatban a CO2 teljes anyagmennyiségét és a tényleges kibocsátást különítsd el: egy mészégetési egyenletből elméleti kibocsátás számolható, a gyár valós kibocsátását a tüzelőanyag és a technológia is módosítja.
Üvegházhatás: rövidhullámú beérkezés és infravörös sugárzás
Ábra szöveges leírása
| Szereplő | Energiafolyamat |
|---|---|
| Beérkező energia | A napsugárzás jelentős része rövidhullámú. |
| Felszín | Infravörös sugárzást ad le. |
| Üvegházgáz | Bizonyos IR-tartományokban elnyel és kibocsát; nem áthatolhatatlan fedőréteg. |
Mit nyel el az üvegházgáz?
A Nap energiájának jelentős része rövidhullámú sugárzásként jut a felszínhez. A felmelegedő felszín infravörös sugárzást bocsát ki; a CO2 bizonyos infravörös tartományokban elnyel és minden irányba kibocsát sugárzást. Így az adott felszíni hőmérséklet mellett kevesebb energia jut közvetlenül az űrbe, és a rendszer melegebb egyensúlyi állapot felé változhat. Nem áthatolhatatlan takaró és nem a teljes napsugárzás egyszerű visszaverője.
A természetes üvegházhatás a Föld életfeltételeinek része; az emberi eredetű többlet-CO2 ezt erősíti. A szénciklusban égés, légzés és bomlás CO2-t adhat, fotoszintézis szenet épít szerves anyagba. A fosszilis nyersanyagok elégetése korábban hosszú ideig tárolt szenet juttat a légkörbe. NOAA: szénkörforgás és üvegházhatás.
Szénsav, karbonát és hidrogén-karbonát
A CO2 vizes oldatában kevés H2CO3 képződik; a szénsav gyenge, bomlékony sav. A két savmaradékion a HCO3− és a CO32−. Karbonát savval CO2-t fejleszt: Na2CO3 + 2 HCl → 2 NaCl + CO2 + H2O. A pezsgés gázfejlődést jelez, de a gáz azonosságát a reagensekből és szükség esetén kimutatásból állapítsd meg.
Szénsav szerkezeti képlete és első protonátadása
Ábra szöveges leírása
| Fogalom | Magyarázat |
|---|---|
| Szerkezet | O=C(OH)2; két O–H csoport, poláris molekula. |
| Első savi lépés | H2CO3 + H2O ⇌ HCO3− + H3O+. |
| Gázfejlődés | Sav hatására karbonátból keletkező H2CO3 CO2-t és vizet adhat. |
A savból nem közvetlenül gázion lesz
Karbonát savas oldatban protont vesz fel; a keletkező szénsavas rendszer CO2-fejlődéshez vezethet. Ionegyenlet oxóniummal: CO32− + 2 H3O+ → CO2 + 3 H2O. Hidrogén-karbonátnál: HCO3− + H3O+ → CO2 + 2 H2O. A töltés és az összes H-/O-atom mindkét oldalon egyezzen meg.
Kidolgozott példa
Példa: NaHCO3 + HCl → NaCl + CO2 + H2O. Ez magyarázza savat is tartalmazó sütőpor gázfejlődését. A gyenge savi egyensúlyjel és a gáz távozása miatt a teljes pezsgési összegreakcióban használt egyirányú nyíl nem ellentmondás: az eltávozó CO2 a termékképződést segíti.
Fontos karbonátok és alkalmazásaik
A Na2CO3 (szóda, sziksó) fehér, vízben oldódó szilárd anyag, vízlágyításnál és üveggyártásban használható. A CaCO3 (mészkő, márvány) fehér, vízben rosszul oldódó, építőipari nyersanyag. A MgCO3 és a dolomit, CaMg(CO3)2, szintén rosszul oldódó ásványi anyagok. A nátrium-hidrogén-karbonát (szódabikarbóna), NaHCO3, fehér, vízben oldódó szilárd anyag; sütésnél és savsemlegesítésnél is felhasználható.
A karbonátok és hidrogén-karbonátok nem egyformán oldódnak
| Anyag | Szín, halmaz, vízoldhatóság | Alkalmazás / előfordulás |
|---|---|---|
| Na2CO3, szóda/sziksó | Fehér/színtelen, szilárd, ionrácsos, vízben jól oldódik; Na2CO3·10 H2O kristályvizes alak is ismert. | Üveggyártás, tisztítószerek, vízlágyítás. Ca2+ + CO32− → CaCO3(s). |
| CaCO3, kalcium-karbonát | Tisztán fehér/színtelen, szilárd, ionrácsos, vízben rosszul oldódik. | Mészkő/márvány fő alkotója; építőanyag, mész- és cementgyártási nyersanyag. A kőzet szennyezéstől színes is lehet. |
| MgCO3, magnézium-karbonát | Fehér szilárd, ionrácsos, rosszul oldódik vízben. | Magnezitásvány; MgO előállításának nyersanyaga. |
| CaMg(CO3)2, dolomit | Tisztán fehér/színtelen, szilárd, vízben rosszul oldódó kettős karbonát. | Hegységalkotó ásvány/kőzet, építő- és kohászati nyersanyag; CaCO3·MgCO3 alakban is felírható. |
| NaHCO3, szódabikarbóna | Fehér/színtelen, szilárd, ionrácsos, vízben oldódik. | Sütőpor, savas közegben CO2-fejlődés; lúgos oldata bizonyos tisztítási feladatokhoz használható. |
| Ca(HCO3)2, Mg(HCO3)2 | A tantervben oldatbeli összetételt jelölnek: hidratált fémionok és HCO3− vannak, nem elkülönült oldott sómolekulák. | Természetes vizek változó keménysége; melegítés/gáztávozás megváltoztathatja az egyensúlyt. |
Mészégetés és mészoltás
Hevítéskor CaCO3 → CaO + CO2. A CaO égetett mész; vízzel erősen hőfejlődés közben Ca(OH)2 oltott meszet képez. A mészpépből a levegő CO2-jának hatására ismét CaCO3 keletkezhet: Ca(OH)2 + CO2 → CaCO3 + H2O. Ez a mészkörforgás a kötőanyagok kémiáját is szemlélteti. Az égetett és oltott mész maró hatású; reakcióikat különítsd el.
A mészkő, az égetett mész és az oltott mész átalakulásai.
Ábra szöveges leírása
| Állomás vagy anyag | Lényeg |
|---|---|
| CaCO3 | hevítésCO2 távozás |
| CaO | víz hozzáadása |
| Ca(OH)2 | CO2 felvétele |
A mészkő, az égetett mész és az oltott mész átalakulásai.
Ábra szöveges leírása
| Állomás vagy anyag | Lényeg |
|---|---|
| CaCO3 | hevítésCO2 távozás |
| CaO | víz hozzáadása |
| Ca(OH)2 | CO2 felvétele |
Karszt, cseppkő és vízkő
CO2-ot tartalmazó vízben a mészkő Ca(HCO3)2 alakban oldódhat. Ha az oldatból CO2 távozik, CaCO3 csapódik ki: ez a cseppkőképződés egyik alapja. A változó vízkeménységért oldott kalcium- és magnézium-hidrogén-karbonátok felelnek; forraláskor CaCO3-vízkő válhat ki. A természetes folyamat irányát a CO2 beoldódása vagy eltávozása befolyásolja.
Oldódás és kiválás ugyanannak az egyensúlynak két iránya
CaCO3(s) + CO2 + H2O ⇌ Ca2+ + 2 HCO3−
CO2-ban gazdag beszivárgó víz oldhatja a mészkövet. A CO2 távozása a fordított irányt segíti, CaCO3 válhat ki: cseppkő vagy vízkő keletkezhet. A HCO3− a vízben oldott ion, a CaCO3 szilárd csapadék. A hőmérséklet, a gáznyomás és a nyitott/zárt rendszer is számít.
Kidolgozott számítás: mészkőből égetett mész
50,0 g, 80,0%-os CaCO3-tartalmú mészkőben 40,0 g tiszta CaCO3 van. M(CaCO3) ≈ 100 gmol, ezért n=0,400 mol. A CaCO3 → CaO + CO2 egyenlet mindkét termékre 1:1 molarányt ad. Elméletileg 0,400·56,0 = 22,4 g CaO és 0,400·44,0 = 17,6 g CO2 képződik. Ha a tényleges CaO-hozam 75%, a kinyert CaO 16,8 g. A tisztaságot a reakció előtt, a hozamot a termék után alkalmazzuk.
Felidéző gyakorlás
Egy mol tiszta CaCO3 teljes bomlásakor mennyi CO2 keletkezik?
Válaszolj a kérdésre, majd ellenőrizd a válaszod, és olvasd el a magyarázatot. Ebben a gyakorló nézetben a válaszokat nem mentjük.
Középszintű követelmények · 2.6 és kapcsolódó számítások
OH részletes követelmények, 34–38. oldal, 2.6
Grafit és gyémánt halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai és alkalmazása; természetes/mesterséges szenek, a szén oxigén-, CO2-, vízgőz- és Fe2O3-reakciója. CO fizikai tulajdonságai, sűrűsége, égése, képződése, felhasználása, mérgező hatása és teendők gyanú esetén. CO2 szerkezete, polaritása, sűrűsége, vízreakciója, lúgreakciói, kimutatása és előállítása; szárazjég, felhasználás, különböző koncentrációinak élettani hatása és üvegházhatás. H2CO3 szerkezete, bomlékonysága, első vízreakciója, savmaradékai. Na2CO3, CaCO3, MgCO3, dolomit és NaHCO3: képlet, szín, fázis, oldhatóság és alkalmazás; savreakciók, mészégetés/-oltás, cseppkő és vízkő. A kapcsolódó számításokban a tisztaságot és az egyes műveletek hozamát külön alkalmazzuk.
Önellenőrzés a mintafeladat előtt
- A grafit, gyémánt és fullerén eltérő részecske- és rácsszerkezetét külön adom meg.
- A CO és CO2 tulajdonságait, reakcióit és élettani hatását nem keverem össze.
- A mészkörforgás minden lépését külön rendezett egyenlettel írom fel.
- Emelt szinten a szilíciumot, szilícium-dioxidot, üveget és szilikont nem nevezem azonos anyagnak.
Középszintű érettségi mintafeladat · 12 pont
50,0 g mészkő 80,0 tömegszázalék CaCO3-ot tartalmaz.
Hevítéskor CaCO3 → CaO + CO2.
A ténylegesen kinyert CaO az elméleti mennyiség 75,0%-a.
M(CaCO3)=100 gmol, M(CaO)=56,0 gmol, M(CO2)=44,0 gmol.
- Mennyi a tiszta CaCO3 tömege és anyagmennyisége? (3 pont)
- Mennyi CaO és CO2 keletkezhet elméletileg? (4 pont)
- Mennyi a ténylegesen kinyert CaO tömege? (2 pont)
- Írd fel a képződő CO2 meszes vízzel való reakcióját, és nevezd meg a tapasztalatot. (3 pont)
Középszintű mintamegoldás és részletes pontozás
- Mennyi a tiszta CaCO3 tömege és anyagmennyisége? (3 pont)m(CaCO3)=50,0·0,800=40,0 g (2 pont);
n=40,0100=0,400 mol (1 pont). - Mennyi CaO és CO2 keletkezhet elméletileg? (4 pont)Az egyenlet mindkét termékre 1:1 mólarányt ad, tehát 0,400–0,400 mol (2 pont);
m(CaO)=0,400·56,0=22,4 g, m(CO2)=0,400·44,0=17,6 g (1–1 pont). - Mennyi a ténylegesen kinyert CaO tömege? (2 pont)mtényleges(CaO)=22,4·0,750=16,8 g (2 pont).
- Írd fel a képződő CO2 meszes vízzel való reakcióját, és nevezd meg a tapasztalatot. (3 pont)Ca(OH)2 + CO2 → CaCO3 + H2O (2 pont);
a meszes víz megzavarosodik / fehér csapadék keletkezik (1 pont).
Összesen: 12 pont. Az elméleti CO2-tömeg a megadott teljes bomlásra vonatkozik;
a CaO külön megadott kinyerési százalékából nem következik a gáz ténylegesen összegyűjtött tömege.