Az anyagmennyiség-számítás menete
Ábra szöveges leírása
| Lépés | Magyarázat |
|---|---|
| Részecske | Nevezd meg, mit számolsz: atomot, molekulát vagy iont. |
| Képlet és moláris tömeg | A képlet indexeivel számold ki M-et, egységgel együtt. |
| Átváltás | Válaszd ki az adathoz illő összefüggést. |
| Ellenőrzés | Egység, nagyságrend és a keresett részecske fajtája. |
Mit jelent az egy mol?
Az anyagmennyiség jele n, SI-egysége a mol. Egy mol pontosan 6,02214076 · 1023 megadott elemi egységet tartalmaz. Az elemi egységet mindig nevezd meg: atom, molekula, ion vagy képletegység. Egy mol H2 molekula két mol hidrogénatomot tartalmaz. Az Avogadro-állandó jele NA, egysége mol−1.
A relatív atomtömeg és molekulatömeg számérték; a moláris tömeg jele M, mértékegysége többnyire gmol. A H2O relatív molekulatömege 18, a moláris tömege körülbelül 18 gmol.
Anyagmennyiség, tömeg és részecskeszám
n = mM = NNA
m = n · M
N = nNA
A m tömeg, M moláris tömeg, N a megadott részecskék száma. A moláris tömeg mértékegységét igazítsd a tömegéhez.
Az anyagmennyiség kapcsolja össze a tömeget és a megadott részecskék számát
Ábra szöveges leírása
| Átváltás | Összefüggés |
|---|---|
| m → n | n = mM |
| n → m | m = n · M |
| n → N | N = nNA |
| N → n | n = NNA |
Kidolgozott példa: 12,0 g szén anyagmennyisége
- Feladat: Hány mol szénatom van 12,0 g elemi szénben?
- A szén moláris tömege 12,0 gmol. A tömeget a moláris tömeggel osztva 12,0 : 12,0 = 1,00 mol adódik.
- Az 1 mol szénatom körülbelül 6,02 · 1023 atomot jelent. Az egységellenőrzés: g : (gmol) = mol.
Kidolgozott példa: vízmolekulák
36,0 g víz anyagmennyisége 36,0 g18,0 g·mol−1 = 2,00 mol.
A vízmolekulák száma 2,00 · 6,022 · 1023 = 1,204 · 1024.
Minden molekulában két H-atom van, ezért a hidrogénatomok száma ennek kétszerese.
A „molekulák száma” és az „atomok száma” kérdésre tehát eltérő szám a válasz.
A kalcium-klorid anyagmennyisége és a belőle származó ionok mennyisége
Ábra szöveges leírása
| Mit számolunk? | Mennyiség |
|---|---|
| CaCl2 | 1,00 mol képletegység |
| Ca2+ | 1,00 mol ion |
| Cl− | 2,00 mol ion |
| Összes oldott ion | 3,00 mol; 3NA darab |
Ugyanabban a mintában többféle részecskét számolhatsz
| Minta | Keresett részecske | Anyagmennyiség |
|---|---|---|
| 0,500 mol CO2 | CO2-molekula | 0,500 mol |
| Ugyanez a CO2 | C-atom | 0,500 mol |
| Ugyanez a CO2 | O-atom | 1,00 mol |
| Ugyanez a CO2 | Az összes atom együtt | 1,50 mol |
Moláris tömeg képletből; elemi összetétel
Az összegképlet alsó indexeivel szorozd az atomok relatív atomtömegét, majd add össze az értékeket. Például M(CaCO3) ≈ 40 + 12 + 3·16 = 100 gmol. A kalcium tömegaránya 40100 = 40%. Ha százalékos elemi összetételből képletet keresel, képzelj el 100 g anyagot, váltsd az elemek tömegét molra, és oszd a legkisebb anyagmennyiséggel. Ez adja a legegyszerűbb egész számarányt, vagyis a tapasztalati képletet. A molekulaképlethez még a moláris tömeg is kell.
A zárójel az egész csoportot szorozza
A Ca(NO3)2 összetételében egy Ca, két N és hat O szerepel. A képletből M ≈ 40 + 2 · (14 + 3 · 16) = 164 gmol. Az Al2(SO4)3 esetében két Al, három S és tizenkét O számít: M ≈ 2 · 27 + 3 · (32 + 4 · 16) = 342 gmol. Az alsó index nem a relatív atomtömeget változtatja meg, hanem a hozzájárulás gyakoriságát.
Az Ar és Mr relatív szám, nincs mértékegységük. M tömeg/anyagmennyiség dimenziójú; SI-egysége kgmol, a feladatokban gyakran gmol. Az érettségi pontosságán a relatív tömeg számértékét használjuk a gmol-ban megadott moláris tömeg számértékeként. A 18 és a 18 gmol ezért nem ugyanaz a mennyiség.
Kidolgozott példa: tapasztalati képlet
Egy vegyület 40,0 tömegszázalék szenet, 6,7% hidrogént és 53,3% oxigént tartalmaz.
Képzelt 100 g-os mintában n(C)=40,012≈3,33 mol, n(H)=6,71≈6,7 mol, n(O)=53,316≈3,33 mol.
A legkisebbel osztva az arány 1 : 2 : 1, tehát a tapasztalati képlet CH2O.
Ha M=180 gmol, a tapasztalati képlet tömege 30 gmol, a szorzó 6, ezért a molekulaképlet C6H12O6.
A nem egész molarány alakítása legegyszerűbb egész atomaránnyá
Adattáblázat megtekintése
| Lépés | Magyarázat |
|---|---|
| Kiinduló arány | 1,5 : 3 : 1 |
| Közös szorzó | 2 |
| Egész arány | 3 : 6 : 2 |
| Tapasztalati képlet | C3H6O2 |
Sűrűség
ρ = mV
A sűrűség térfogategységre jutó tömeg. A térfogat egysége legyen összhangban a választott sűrűségegységgel.
Kidolgozott példa: minta sűrűsége
- Feladat: Egy 5,00 g-os test térfogata 0,00200 dm3. Mennyi a sűrűsége?
- A tömeget osztjuk a térfogattal: 5,00 g : 0,00200 dm3 = 2500 gdm3.
Kidolgozott példa: térfogatból tömeg, tömegből mol
Feladat: 0,00500 dm3 tiszta etanol sűrűsége a megadott hőmérsékleten 790 gdm3.
M(C2H6O) = 46,0 gmol.
Mennyi az etanol anyagmennyisége?
A térfogatadat folyadékra vonatkozik: a tömeget a sűrűséggel kapjuk. m = ρV = 790 · 0,00500 = 3,95 g.
n = mM = 3,9546,0 ≈ 0,0859 mol.
A dm3 és gdm3 egységek szorzata g;
ezt osztjuk gmol-lal.
A gázok moláris térfogatát itt nem használjuk.
A folyadék térfogatához a feladatban megadott sűrűség tartozik.
Szennyezett minta: előbb a tiszta hatóanyagot számold
Ha 50,0 g mészkő 80,0 tömegszázalék CaCO3-ot tartalmaz, a reakcióban 40,0 g CaCO3 vesz részt, nem 50,0 g. Az inert szennyező anyag nem alakítja át az egyenleti mólarányt. A 40,0 g CaCO3 = 0,400 mol, így teljes bomláskor ugyanennyi mol CO2 keletkezik.
Tiszta anyag tömege
mtiszta = mminta · wtiszta
Ha a tisztaság 80%, a képletbe 0,80-at helyettesíts, nem 80-at.
Kidolgozott példa: szennyezett mészkő
- Feladat: 25,0 g mészkő 80,0 tömeg% CaCO3-ot tartalmaz. Mennyi tiszta CaCO3 van benne?
- A tiszta anyag tömegaránya 0,800. Így 25,0 g · 0,800 = 20,0 g CaCO3.
- Reakciószámítást csak ezzel a 20,0 g-mal kezdj; a többi 5,0 g szennyeződés.
A reakciószámítás öt ellenőrizhető lépése: adat, tiszta anyag, mol, egyenleti arány, kért egység.
Ábra szöveges leírása
| Lépés vagy anyag | Lényeg |
|---|---|
| Adat | m, V, c vagy N |
| Tiszta anyag | oldat, tisztaság |
| Anyagmennyiség | n = mM |
| Mólarány | rendezett egyenlet |
| Eredmény | egység és ellenőrzés |
A reakciószámítás öt ellenőrizhető lépése: adat, tiszta anyag, mol, egyenleti arány, kért egység.
Ábra szöveges leírása
| Lépés vagy anyag | Lényeg |
|---|---|
| Adat | m, V, c vagy N |
| Tiszta anyag | oldat, tisztaság |
| Anyagmennyiség | n = mM |
| Mólarány | rendezett egyenlet |
| Eredmény | egység és ellenőrzés |
Az érettségin használható kapcsolatok
- Számítás előtt írd ki a keresett mennyiséget, az adatokat és mértékegységeiket. Az anyagmennyiség a tömeg, részecskeszám, gáztérfogat és oldatkoncentráció közös kapcsolópontja.
- A moláris tömeget a képletből és relatív atomtömegekből számítjuk. A képlet indexeit figyelembe kell venni; a moláris tömeg mértékegysége rendszerint g mol−1.
- Egy mol bármely részecskéből Avogadro-állandónyi darabot jelent. Mindig nevezd meg a részecskét: atom, molekula, ion, képletegység vagy elektron.
- Sűrűségből tömeg és térfogat váltható át. A cm3–dm3 és g–kg átváltás a leggyakoribb hibaforrás; a mértékegységet minden köztes sorban tartsd meg.
- Százalékos összetételnél rögzítsd, mi van a számlálóban és mi a nevezőben. Tömegszázalék nem azonos anyagmennyiség-százalékkal.
- A végeredményt nagyságrenddel, előjellel és értelmes számjegyekkel ellenőrizd. Negatív tömeg vagy az össztömegnél nagyobb komponens fizikai képtelenséget jelez.
Felidéző gyakorlás
Hány molekula van 0,250 mol CO2-ban? (NA ≈ 6,02·1023 mol−1)
Válaszolj a kérdésre, majd ellenőrizd a válaszod, és olvasd el a magyarázatot. Ebben a gyakorló nézetben a válaszokat nem mentjük.
Középszintű követelmények · 4.1
Az OH 4.1 pontja, 77. PDF-oldal szerint ismerd az Ar, Mr, n, M, NA és ρ jelentését; ahol van mértékegység, azt is add meg. Számíts moláris tömeget képletből, és alkalmazd a tömeg, részecskeszám, térfogat, sűrűség és anyagmennyiség kapcsolatát. Azonos mintán is eltér a molekulák, atomok vagy ionok száma, ezért a részecskét mindig nevezd meg.
Középszintű érettségi mintafeladat
Saját gyakorlófeladat, 6 pont.
M(H2O) = 18,0 gmol;
NA ≈ 6,02 · 1023 mol−1.
A relatív atomtömegek: Ca = 40,0;
N = 14,0;
O = 16,0.
- Számítsd ki 36,0 g víz anyagmennyiségét és a vízmolekulák számát! (3 pont)
- Számítsd ki a Ca(NO3)2 moláris tömegét és 0,100 mol só tömegét!
Az indexeket is értelmezd! (3 pont)
Középszintű mintamegoldás és részletes pontozás
- Számítsd ki 36,0 g víz anyagmennyiségét és a vízmolekulák számát! (3 pont)n(H2O) = 36,018,0 = 2,00 mol (1 pont).
N = nNA (1 pont), tehát N ≈ 1,20 · 1024 vízmolekula (1 pont). - Számítsd ki a Ca(NO3)2 moláris tömegét és 0,100 mol só tömegét! Az indexeket is értelmezd! (3 pont)Egy képletegységhez 1 Ca, 2 N és 6 O tartozik (1 pont).
M = 40,0 + 2 · 14,0 + 6 · 16,0 = 164 gmol (1 pont). m = 0,100 · 164 = 16,4 g (1 pont).
Összesen: 6 pont. A zárójel utáni 2 az egész NO3-csoportra vonatkozik.
A só képlete nem elkülönült molekulák létezését jelenti.
Források
Kapcsolódó források
Tankönyv: Kémia 9–10., I. kötet, 12–15. nyomtatott oldal. Követelmény: OH, 4.1, 77. PDF-oldal. Az összetétel- és reakciószámítás további példái a 4.4 és 4.6 témához is kapcsolódnak. A feladatok és rajzok saját szemléltetések.
Pontos moldefiníció: BIPM. Klórizotóp-adatok: NIST. A standard mérési bizonytalanság összetételének feltételei: JCGM 100:2008, 5. fejezet.