Bejelentkezés

A 2024-től alkalmazott kémiaérettségi-követelmények alapján

3.8 Nukleinsavak: nukleotid, DNS és RNS

Az alfejezet önálló jegyzete: fogalmak, kémiai összefüggések, ábrák, közép- és emelt szintű magyarázatok, mintafeladatok részletes pontozással.

Középszint

Haladás mentése · Bejelentkezés

3.8: Nukleotid és polinukleotid; DNS és RNS

3.8: Nukleotid és polinukleotid; DNS és RNSA tanulási sorrend: Nukleotid és polinukleotid; DNS és RNS.Nukleotid és polinukleotidDNS és RNS
Adattáblázat megtekintése
SorrendRész
1Nukleotid és polinukleotid
2DNS és RNS

3.8: Nukleotid és polinukleotid; DNS és RNS

3.8: Nukleotid és polinukleotid; DNS és RNSA tanulási sorrend: Nukleotid és polinukleotid; DNS és RNS.Nukleotid és polinukleotidDNS és RNS
Adattáblázat megtekintése
SorrendRész
1Nukleotid és polinukleotid
2DNS és RNS
3.8: a témakör fő gondolati lépései.

Nukleozidból nukleotid

A nukleozid nitrogéntartalmú bázisból és pentózból áll. A bázis a cukor 1′-szénatomjához N-glikozidos kötéssel kapcsolódik. Ha a cukor 5′-OH-csoportjához foszfátcsoport kapcsolódik, nukleotidot kapunk. Az RNS építőegységeinek cukra ribóz (2′-OH), a DNS-é 2-dezoxi-ribóz (2′-H). A nukleotidok a cukor 3′-OH- és 5′-foszfátcsoportjai között kialakuló foszfodiészter-kötésekkel polinukleotid-lánccá kapcsolódnak.

Hogyan olvasd a szerkezeteket? Keresd meg először a foszfátot, majd az öttagú cukorgyűrűt és végül a bázist. Az ábrákon a foszfát semleges savalakja szerepel; oldatban töltést is hordozhat.

A foszfodiészter két cukorhoz oxigéneken keresztül kapcsolódik

A foszfodiészter két cukorhoz oxigéneken keresztül kapcsolódikA két doboz cukorrészletet jelöl; csak a kapcsolódó szénatomot és a foszfát teljes kapcsolódási környezetét emeltük ki. Az első pentóz 3′-szénatomja egy O atomon át kapcsolódik a foszforhoz, a következő cukor 5′-szénatomja pedig egy másik O atomon keresztül. Ez egy foszfodiészter-csoport két cukorral alkotott észterkapcsolata. A nem észteresített oxigén −1 töltését feltüntettük. A P=O az iskolai formális kötésrajz része; az elektroneloszlás nem kizárólag ezen az egy oxigénen lokalizált. A cukrok többi atomját, bázisát és töltésállapotukat meghatározó környezetét nem rajzoltuk be.A 3′–5′-foszfodiészteres hídElső pentóz3′-COPOO-O5′-CKövetkező pentózC–O–P kapcsolódás mindkét oldalon.Nincs közvetlen C–P kötés.
Ábra szöveges leírása
LépésMagyarázat
Első észterkapcsolatAz egyik cukor 3′-C–O–P részlete.
Második észterkapcsolatP–O–5′-C a következő cukor felé.
LáncgerincA cukor és foszfát ismétlődése; a bázis a cukor 1′-szénatomján van.
A két doboz cukorrészletet jelöl; csak a kapcsolódó szénatomot és a foszfát teljes kapcsolódási környezetét emeltük ki. Az első pentóz 3′-szénatomja egy O atomon át kapcsolódik a foszforhoz, a következő cukor 5′-szénatomja pedig egy másik O atomon keresztül. Ez egy foszfodiészter-csoport két cukorral alkotott észterkapcsolata. A nem észteresített oxigén −1 töltését feltüntettük. A P=O az iskolai formális kötésrajz része; az elektroneloszlás nem kizárólag ezen az egy oxigénen lokalizált. A cukrok többi atomját, bázisát és töltésállapotukat meghatározó környezetét nem rajzoltuk be.

Miért van vessző a cukor szénatomszáma mellett?

Az 1′, 2′, 3′, 4′, 5′ jel a pentóz szénatomjait számozza. A bázis gyűrűjének külön atomszámozása van; a vessző megkülönbözteti a két rendszert. Az ötödik szénatom a furanózgyűrűn kívüli CH2-csoport szénatomja, ezért az öttagú gyűrűben négy szén és egy oxigén található.

A bázis a cukor 1′-szénatomjához kapcsolódik N-glikozidos kötéssel. A bázis tehát nem a foszfáthoz és nem a cukor 5′-szénatomjához kötődik. Az itt bemutatott purinbázisokban a N9, a pirimidinbázisokban a N1 vesz részt a cukorhoz kapcsolódásban.

A láncon belüli foszfátészteres híd kovalens. A láncok közötti bázispárosodás hidrogénkötéses: ez két különböző kapcsolattípus. A foszfátcsoportok szokásos vizes körülmények között negatív töltést hordoznak; a nukleinsav emiatt sok negatív töltésű, poláris gerincet tartalmaz. Ellenionok és víz kapcsolódnak hozzá.

Példa: melyik résztől lesz más az AMP és a dAMP?

Mindkettőben adeninbázis és 5′-foszfát van. Az AMP cukra ribóz, ezért a 2′-szénatomján OH-csoportot látsz. A dAMP cukra 2-dezoxi-ribóz: ugyanitt H van. Így a különbséget a cukorrészen találod meg, nem a bázison vagy a foszfáton.

DNS és RNS: szerkezetből következő különbségek

A DNS két, ellentétes irányú (antiparallel) polinukleotid-láncból álló kettős hélix. A szálak cukor–foszfát gerincén a bázisok befelé fordulnak: A–T két, G–C három hidrogénkötéses pár. Az RNS rendszerint egyetlen lánc, de önmagán belüli bázispárosodással összetett térszerkezetet is felvehet. A cukor DNS-ben 2-dezoxi-ribóz, RNS-ben ribóz; az RNS-ben U van T helyett. A bázisok sorrendje hordozza a genetikai információt.

A DNS és RNS összehasonlítása

SzempontDNSRNS
Pentóz2-dezoxi-D-ribóz: 2′-HD-ribóz: 2′-OH
Szokásos négy bázisAdenin, guanin, citozin, timinAdenin, guanin, citozin, uracil
Láncgerinc3′–5′-foszfodiészteres3′–5′-foszfodiészteres
Láncok, téralakA szokásos sejtes DNS két antiparallel szála kettős hélixet alkot.Rendszerint egyszálú; visszahajolhat, önmagán belül párosodhat és térszerkezetet vehet fel.
JelentőségA sejt örökítő információjának tartós tárolása, továbbadása.Az információ felhasználása, fehérjeszintézis és más, például szabályozó vagy katalitikus feladatok.

Három fontos RNS-fajta

RNSFeladatKapcsolat a fehérjeképzéssel
mRNS, hírvivő RNSA kódoló információt hordozza a fehérjeszintézishez.Bázishármasait, kodonjait a riboszóma használja a sorrend meghatározásához.
tRNS, szállító RNSA megfelelő aminosavat kapcsolja a leolvasáshoz.Antikodonja felismeri az mRNS megfelelő kodonját; nem maga lesz a fehérje építőegysége.
rRNS, riboszomális RNSA riboszóma szerkezetének és működésének része.Az RNS-alkotórész a peptidkötés képzésében is katalitikus szerepet tölt be.

Az információ útja nem az anyag közvetlen átalakulása

Átíráskor, azaz transzkripciókor egy DNS-mintaszakasz alapján RNS készül. Fehérjeszintéziskor, azaz transzlációkor az mRNS sorrendjét felhasználva aminosavakból polipeptid épül. A DNS ettől nem fogy el és nem alakul át szó szerint fehérjévé.

Egy génnek lehet fehérjét kódoló szakasza, de működő RNS-t is meghatározhat. Ezért nem minden gén és nem minden RNS jelent közvetlenül egy fehérjereceptet. A kódoló DNS-szál 5′→3′ sorrendjével az mRNS sorrendje megegyezik T helyett U-val; az átírt mintaszál ehhez komplementer és ellentétes irányú.

A DNS antiparallel szálai és komplementer bázispárjai

A DNS antiparallel szálai és komplementer bázispárjaiA bal oldali szál felülről lefelé 5′–AGTC–3′, a vele szembeni jobb oldali szál ugyanebben az olvasási irányban 3′–TCAG–5′. A D doboz egy dezoxiribózt, a P kör egy foszfátcsoportot jelöl. A folytonos gerincvonalak kovalens kapcsolódásokat, a bázisok közötti szaggatások hidrogénkötéseket jelentenek. A rajz az ellentétes irányt és a párosodást mutatja: a cukor és bázis teljes atommodelljét, a végek részletes csoportjait és a hélix csavarodását nem ábrázolja.DNS: antiparallel szálak5′3′3′5′DDATPPDDGCPPDDTAPPDDCGD = 2-dezoxiribóz; P = foszfátA–T: 2; G–C: 3 hidrogénkötés
Adattáblázat megtekintése
Bal szál 5′→3′Jobb szál 3′→5′Hidrogénkötések
AT2
GC3
TA2
CG3
A bal oldali szál felülről lefelé 5′–AGTC–3′, a vele szembeni jobb oldali szál ugyanebben az olvasási irányban 3′–TCAG–5′. A D doboz egy dezoxiribózt, a P kör egy foszfátcsoportot jelöl. A folytonos gerincvonalak kovalens kapcsolódásokat, a bázisok közötti szaggatások hidrogénkötéseket jelentenek. A rajz az ellentétes irányt és a párosodást mutatja: a cukor és bázis teljes atommodelljét, a végek részletes csoportjait és a hélix csavarodását nem ábrázolja.

RNS-lánc ribózokkal, foszfátcsoportokkal és A-U-G-C bázisokkal

RNS-lánc ribózokkal, foszfátcsoportokkal és A-U-G-C bázisokkalA négy ribózhoz A, U, G és C bázis kapcsolódik; a cukorrészeket három foszfodiészteres híd köti össze. A 2′-OH az RNS cukrának különbségét emeli ki a DNS-éhez képest. A P kör egy foszfátcsoport jelölése. A felső végétől lefelé haladunk az 5′→3′ irányban. A vonalak a kapcsolódást mutatják sematikusan, nem jelölnek minden atomot, kötést vagy térbeli irányt. Egy RNS-lánc visszahajolhat, és önmagán belül is létrehozhat komplementer bázispárokat.RNS: ribóz–foszfát gerinc5′ribóz2′-OHAPribóz2′-OHUPribóz2′-OHGPribóz2′-OHC3′Felülről lefelé: 5′–AUGC–3′
Adattáblázat megtekintése
SorrendBázis
1A
2U
3G
4C
A négy ribózhoz A, U, G és C bázis kapcsolódik; a cukorrészeket három foszfodiészteres híd köti össze. A 2′-OH az RNS cukrának különbségét emeli ki a DNS-éhez képest. A P kör egy foszfátcsoport jelölése. A felső végétől lefelé haladunk az 5′→3′ irányban. A vonalak a kapcsolódást mutatják sematikusan, nem jelölnek minden atomot, kötést vagy térbeli irányt. Egy RNS-lánc visszahajolhat, és önmagán belül is létrehozhat komplementer bázispárokat.
Példa: készíts komplementer DNS-szálat!

Adott a szál: 5′–AGTC–3′. Párosíts bázisonként: A–T, G–C, T–A, C–G. Az ellenkező irányú szál ezért 3′–TCAG–5′. Ha ezt a szálat is 5′→3′ irányban akarod leírni, meg kell fordítani: 5′–GACT–3′.

Szerkezet és téralak

A β-D-ribofuranóz öttagú gyűrűje boríték- vagy csavart konformációban jelenhet meg; a kapcsolódási vázlat a tényleges téralakot nem ábrázolja. A 2-dezoxi-ribóz 2′-szénatomján OH helyett H van. A DNS és RNS cukor–foszfát gerincének kapcsolódása 3′–5′-foszfodiészteres.

Fontos összefüggés

Az antiparallel DNS-láncok egyike 5′→3′, társa 3′→5′ irányú. A bázispárok két, illetve három hidrogénkötése mellett a bázisok egymásra rakódása is hozzájárul a kettős hélix stabilitásához.

β-D-ribofuranóz Haworth-vetülete, a szénatomokhoz kapcsolódó hidrogénekkel. Az ötödik szénatom CH_{2}OH-csoport: a C_{5}–O kötés is látható. A C_{2} atomon egy H és egy OH van. A β-anomerben a C_{1}–OH és a C_{4}–CH_{2}OH azonos oldalra mutat. A valós öttagú gyűrű boríték- vagy csavart téralakú.β-D-ribofuranóz Haworth-vetülete, a szénatomokhoz kapcsolódó hidrogénekkel. Az ötödik szénatom CH_{2}OH-csoport: a C_{5}–O kötés is látható. A C_{2} atomon egy H és egy OH van. A β-anomerben a C_{1}–OH és a C_{4}–CH_{2}OH azonos oldalra mutat. A valós öttagú gyűrű boríték- vagy csavart téralakú.OC1C2C3C4CH2OHHHOHHOHHOH
β-D-ribofuranóz Haworth-vetülete, a szénatomokhoz kapcsolódó hidrogénekkel. Az ötödik szénatom CH2OH-csoport: a C5–O kötés is látható. A C2 atomon egy H és egy OH van. A β-anomerben a C1–OH és a C4–CH2OH azonos oldalra mutat. A valós öttagú gyűrű boríték- vagy csavart téralakú.
2-dezoxi-β-D-ribofuranóz Haworth-vetülete, a szénatomokhoz kapcsolódó hidrogénekkel. Az ötödik szénatom CH_{2}OH-csoport: a C_{5}–O kötés is látható. A C_{2} atomon két H van, OH nincs. A β-anomerben a C_{1}–OH és a C_{4}–CH_{2}OH azonos oldalra mutat. A valós öttagú gyűrű boríték- vagy csavart téralakú.2-dezoxi-β-D-ribofuranóz Haworth-vetülete, a szénatomokhoz kapcsolódó hidrogénekkel. Az ötödik szénatom CH_{2}OH-csoport: a C_{5}–O kötés is látható. A C_{2} atomon két H van, OH nincs. A β-anomerben a C_{1}–OH és a C_{4}–CH_{2}OH azonos oldalra mutat. A valós öttagú gyűrű boríték- vagy csavart téralakú.OC1C2C3C4CH2OHHHHHOHHOH
2-dezoxi-β-D-ribofuranóz Haworth-vetülete, a szénatomokhoz kapcsolódó hidrogénekkel. Az ötödik szénatom CH2OH-csoport: a C5–O kötés is látható. A C2 atomon két H van, OH nincs. A β-anomerben a C1–OH és a C4–CH2OH azonos oldalra mutat. A valós öttagú gyűrű boríték- vagy csavart téralakú.

Az RNS négy gyakori nukleotidja

Mind a négy 5′-monofoszfát ugyanarra a ribóz–foszfát részre épül. Az A és G kétgyűrűs purinbázis, a C és U egygyűrűs pirimidinbázis. A bázisokat és a nevüket páronként hasonlítsd össze.

AMP – adenozin-5′-monofoszfát (adenilát)AMP – adenozin-5′-monofoszfát (adenilát)NNNNOOPOOHOHOHOHNH2
AMP – adenozin-5′-monofoszfát (adenilát). A rajz semleges foszfátsav-alakot mutat; vizes közegben a foszfátcsoportok töltést hordozhatnak. A tömör szénvázlat a szénatomokhoz kapcsolódó hidrogéneket nem írja ki. A cukor térbeli konfigurációját ék- és szaggatott kötések jelzik.
GMP – guanozin-5′-monofoszfát (guanilát)GMP – guanozin-5′-monofoszfát (guanilát)NNOOPOOHOHOHOHNNHONH2
GMP – guanozin-5′-monofoszfát (guanilát). A rajz semleges foszfátsav-alakot mutat; vizes közegben a foszfátcsoportok töltést hordozhatnak. A tömör szénvázlat a szénatomokhoz kapcsolódó hidrogéneket nem írja ki. A cukor térbeli konfigurációját ék- és szaggatott kötések jelzik.
CMP – citidin-5′-monofoszfát (citidilát)CMP – citidin-5′-monofoszfát (citidilát)NONNH2OOPOOHOHOHOH
CMP – citidin-5′-monofoszfát (citidilát). A rajz semleges foszfátsav-alakot mutat; vizes közegben a foszfátcsoportok töltést hordozhatnak. A tömör szénvázlat a szénatomokhoz kapcsolódó hidrogéneket nem írja ki. A cukor térbeli konfigurációját ék- és szaggatott kötések jelzik.
UMP – uridin-5′-monofoszfát (uridilát)UMP – uridin-5′-monofoszfát (uridilát)NONHOOOPOOHOHOHOH
UMP – uridin-5′-monofoszfát (uridilát). A rajz semleges foszfátsav-alakot mutat; vizes közegben a foszfátcsoportok töltést hordozhatnak. A tömör szénvázlat a szénatomokhoz kapcsolódó hidrogéneket nem írja ki. A cukor térbeli konfigurációját ék- és szaggatott kötések jelzik.

A DNS négy gyakori nukleotidja

Mindegyikben 2-dezoxi-ribóz van. A dTMP bázisa timin; ennek a gyűrűjén metilcsoport található. Az uracil az RNS-re, a timin a DNS-re jellemző.

ATP: adenozin-trifoszfát

Az ATP adeninből, ribózból és három egymáshoz kapcsolódó foszfátcsoportból áll. A ribóz 5′-szénatomjához kapcsolódó foszfát az α-, a következő a β-, a lánc végén lévő a γ-foszfát. Az ATP nem a DNS egy építőegysége: a DNS-láncba dATP-ből dezoxiadenilát-egység épül be.

ATP-hidrolízis ADP-vé és szervetlen foszfáttá

ATP + H2O → ADP + Pi

Pi a szervetlen foszfát jelölése, nem elemi foszfor. A protonáltságot és a Mg2+-komplexeket az egyszerűsített mérleg nem részletezi. A szabadentalpia-változás a hőmérséklettől, pH-tól és az anyagok koncentrációjától is függ.

Az ATP foszfátészter- és foszfoanhidrid-kapcsolatai

Az ATP foszfátészter- és foszfoanhidrid-kapcsolataiA cukor 5′-szénatomjától a három foszfátig tartó részletet mutatjuk. A ribóz–O–Pα kapcsolat foszfátészter, a Pα–O–Pβ és Pβ–O–Pγ kapcsolat foszforsavanhidrid jellegű. A három foszfátot oxigénhidak kötik össze. A rajz ATP^{4−} formális töltésállapotát mutatja; a protonáltság és a Mg^{2+}-komplexképződés a körülményektől függ. A cukor és adenin többi részét elhagytuk. A P=O kötések az iskolai formális leírás részei; az elektroneloszlás delokalizált. ATP→ADP átalakuláskor a γ-foszfát szervetlen foszfátként válhat le hidrolízissel, miközben ADP marad.ATP: észter és savanhidridRibóz 5′-COPαO-OOPβO-OOPγO-OO-észteranhidridanhidridA foszfátok között P–O–P van.Nincs közvetlen P–P kötés.
Ábra szöveges leírása
LépésMagyarázat
Ribóz és α-foszfátFoszfátészteres kapcsolat.
α–β és β–γ kapcsolatP–O–P foszfoanhidrid-kapcsolatok.
HidrolízisATP + H2O → ADP + Pi; Pi szervetlen foszfátot jelöl.
A cukor 5′-szénatomjától a három foszfátig tartó részletet mutatjuk. A ribóz–O–Pα kapcsolat foszfátészter, a Pα–O–Pβ és Pβ–O–Pγ kapcsolat foszforsavanhidrid jellegű. A három foszfátot oxigénhidak kötik össze. A rajz ATP4− formális töltésállapotát mutatja; a protonáltság és a Mg2+-komplexképződés a körülményektől függ. A cukor és adenin többi részét elhagytuk. A P=O kötések az iskolai formális leírás részei; az elektroneloszlás delokalizált. ATP→ADP átalakuláskor a γ-foszfát szervetlen foszfátként válhat le hidrolízissel, miközben ADP marad.

A teljes hidrolízis energiamérlegét értelmezzük

Az ATP energiatovábbító szerepe a kapcsolt reakciókból érthető meg. A hidrolízis összességében kisebb szabadentalpiájú termékállapothoz vezethet; a felszabadítható energia megfelelően kapcsolt sejtes átalakulásban használható fel.

Egy kötés felszakítása önmagában energiabefektetést igényel. Az ATP-hidrolízisben ugyanakkor más kötések képződnek, és a termékek vízzel való kölcsönhatásai, valamint elektroneloszlása is számít. Ezért pontatlan úgy magyarázni, mintha egy kötésből a puszta elvágáskor energia folyna ki.

Az ATP újraképzéséhez energia kell, amelyet például tápanyagok lebontása vagy fotoszintetikus folyamat szolgáltathat. A foszfátcsoport nem korlátlan energiaforrás; az ATP–ADP átalakulás az energiaátadás és az anyagcsere összekapcsolásának része.

ATP – adenozin-5′-trifoszfát: adenin, ribóz és három foszfátcsoportATP – adenozin-5′-trifoszfát: adenin, ribóz és három foszfátcsoportNNNNOOPOOHOPOOHOPOOHOHOHOHNH2
ATP – adenozin-5′-trifoszfát: adenin, ribóz és három foszfátcsoport. A rajz semleges foszfátsav-alakot mutat; vizes közegben a foszfátcsoportok töltést hordozhatnak. A tömör szénvázlat a szénatomokhoz kapcsolódó hidrogéneket nem írja ki. A cukor térbeli konfigurációját ék- és szaggatott kötések jelzik.

A bővítés ellenőrzési forrásai

OH Kémia 9–10., II. kötet, 120–121. nyomtatott oldal; OH 3.8, 74–75. PDF-oldal. A PCR: NHGRI; mutáció és mutagén: NHGRI: Mutation, Mutagen.

A foszfodiészter és a szerkezet: OpenStax, 14.2; ATP: 6.4. Sanger, Nicklen és Coulson elsődleges közleménye: PNAS, 1977. A DNS-modellel kapcsolatos történeti forrás: Nobel Prize: a genetikai kód története. A vázlatok és számpéldák önálló szemléltetések.

Az érettségin használható kapcsolatok

  • A nukleotid pentózból, foszfátcsoportból és nitrogéntartalmú bázisból áll. Nukleozidban nincs foszfátcsoport.
  • DNS-ben dezoxiribóz és A, T, G, C bázisok; RNS-ben ribóz és A, U, G, C bázisok vannak. A polimer gerincét 3′–5′ foszfodiészter-kötések alkotják.
  • A DNS két szála antiparallel és komplementer. A–T között két, G–C között három hidrogénkötés alakul ki; a bázispárosodás teszi lehetővé a pontos másolást.
  • A bázissorrend hordozza a genetikai információt. A gén DNS-szakasz; transzkripciókor RNS, transzlációkor a kodonok alapján polipeptid képződik.
  • Az ATP nukleotidszármazék és közvetlen energiaátvivő. Hidrolízise energiát szabadít fel kapcsolt sejtes folyamatokhoz; nem hosszú távú energiaraktár.
  • Mutáció a nukleotidsorrend változása. Hatása lehet semleges, káros vagy előnyös; nem minden DNS-változás módosítja a fehérje aminosavsorrendjét.

Felidéző gyakorlás

Melyik alkotórész hozzáadásával lesz a nukleozidból nukleotid?

Válaszolj a kérdésre, majd ellenőrizd a válaszod, és olvasd el a magyarázatot. Ebben a gyakorló nézetben a válaszokat nem mentjük.

Válassz egy választ
Középszintű követelmények · 3.8

Az Oktatási Hivatal követelményei

Az alfejezet fogalmainak, szerkezeteinek, reakcióinak és az ide tartozó egyszerű feladatoknak az értelmezése.

Középszintű érettségi mintafeladat

Egy DNS-lánc részlete 5′–ATGCC–3′. (8 pont)

  1. Írd fel a vele szemben futó láncot iránnyal együtt. (3 pont)
  2. Nevezd meg a DNS három nukleotid-összetevőjét. (3 pont)
  3. Milyen kötések kapcsolják a nukleotidokat egy láncon belül? (2 pont)
Középszintű mintamegoldás és részletes pontozás
  1. Írd fel a vele szemben futó láncot iránnyal együtt. (3 pont)3′–TACGG–5′ (helyes bázisok 2 pont, irány 1 pont).
  2. Nevezd meg a DNS három nukleotid-összetevőjét. (3 pont)Dezoxiribóz, foszfátcsoport, nitrogéntartalmú bázis (1–1 pont).
  3. Milyen kötések kapcsolják a nukleotidokat egy láncon belül? (2 pont)3′–5′-foszfodiészter-kötések (2 pont).

Összesen: 8 pont.

Források

Szerkezeti és tananyagforrások

OH: részletes kémiaérettségi-követelmények; NHGRI: nukleotid; NHGRI: DNS; PubChem: ATP; IUPAC: szénhidrátok gyűrűformái. A tankönyvi kapcsolódás a Kémia 9–10., II. kötet 120–121. nyomtatott oldala, 71. lecke.