Három jelenség, egy magyarázó gondolatmenet
- Miért nagyon kemény a gyémánt?
- Miért alakítható a réz?
- Miért nem vezeti az áramot a szilárd konyhasó, miközben az olvadéka vezeti?
A válaszhoz nem elég a rácstípus nevét felmondani. Előbb megvizsgáljuk a felépítő részecskéket, az őket összetartó kölcsönhatásokat és az elrendeződésüket. Ezekből következtetünk a tulajdonságokra.
Részecskék → kölcsönhatások → szerkezet → tulajdonságok.
A már tanult fogalmakat használjuk
1.2.1: halmazállapotok és diffúzió; elsőrendű kötések; másodrendű kölcsönhatások; 1.3.1: térszerkezet és polaritás; 1.3.2: összetett ionok. Most a részecskéből az egész anyag szerkezetéig lépünk tovább; a korábbi fejezeteket nem tanítjuk újra.
Tiszta anyag, elem, vegyület
Az anyagi rendszer a vizsgált anyag vagy anyagok együttese. A tiszta anyag lehet elem, például réz (Cu), vagy vegyület, például víz (H2O) és nátrium-klorid (NaCl). A vegyület meghatározott összetételű anyag; nem azonos a több anyagból összeálló keverékkel.
A tisztaság nem jelenti azt, hogy az anyag különálló molekulákból áll: a réz fémes hálózat, a NaCl ionok kiterjedt kristálya.
Komponens és fázis — nem ugyanazt számoljuk
A komponens itt a rendszer összetételének megadásához szükséges anyagi minőség. Ezekben a nem reagáló, egyszerű példákban azt kérdezzük: hányféle anyag alkotja? A fázis az egységes szerkezetű és tulajdonságú anyagi rész; több, különálló darabja is lehet.
| Rendszer | Komponensek | Fázisok | Indok |
|---|---|---|---|
| Tiszta folyékony víz | 1 | 1 | H2O, egy folyadékfázis. |
| Több tiszta jégkocka | 1 | 1 | Azonos H2O-jég, több darabban. |
| Jég és folyékony víz | 1 | 2 | Ugyanaz az anyag, két eltérő szerkezetű fázis. |
| Gyémánt és grafit együtt | 1 | 2 | Mindkettő C, két különböző szilárd szerkezet. |
A fázisok száma nem a különálló anyagdarabok száma. A két szénmódosulatot később hasonlítjuk össze.
Felidéző gyakorlás
Három tiszta jégkocka és folyékony víz együtt hány komponens és fázis?
Válaszolj a kérdésre, majd ellenőrizd a válaszod, és olvasd el a magyarázatot. Ebben a gyakorló nézetben a válaszokat nem mentjük.
A fázis több, mint halmazállapot
A gyémánt és a grafit egyaránt szilárd, mégis két különböző fázis. A fázis megkülönböztetésében a szerkezet és tulajdonság is számít. Víz és olaj két folyadékfázist alkothat; ez már többkomponensű rendszer, amelyet az 1.4.2 tárgyal. A rövid példák a megértést segítik; a fázisszám szerinti formális osztályozás az OH-ban emelt művelet.
Kristályos és amorf szilárd anyag
A kristályos anyagban a részecskék elrendeződése szabályosan ismétlődik a térben: hosszú távú periodikus rend van. Tiszta, nem bomló kristályos anyagnál adott nyomáson jellemző olvadáspont adható meg.
Az amorf anyagban nincs ilyen hosszú távú ismétlődés, de helyi rendezettség lehet. Jellemzően tartományban lágyul. Az üveg amorf szilárd anyag; nem hétköznapi értelemben rendkívül lassan folyó folyadék. Egyes műanyagok amorfak, mások részben kristályosak.
Kristályos és amorf szerkezet
Felidéző gyakorlás
Melyik magyarázat helyes az üvegre?
Válaszolj a kérdésre, majd ellenőrizd a válaszod, és olvasd el a magyarázatot. Ebben a gyakorló nézetben a válaszokat nem mentjük.
Négy kérdés minden kristályhoz
A kristályrács a kristályos szilárd anyag szabályos térbeli elrendeződését írja le. Olvadáskor ez a hosszú távú rend megszűnik; az olvadékot nem nevezzük ugyanannak a kristályrácsnak.
- Milyen részecskék építik fel?
- Milyen kölcsönhatások tartják össze?
- Hogyan rendeződnek a részecskék?
- Milyen tulajdonságokat magyaráz a szerkezet?
| Rácstípus | Felépítő részecskék | Összetartó kölcsönhatás |
|---|---|---|
| Ionrács | Kationok és anionok | Elektrosztatikus vonzás, ionos kötés. |
| Atomrács | Kovalensen kapcsolódó atomok | Kiterjedt kovalens kötésrendszer. |
| Fémrács | Pozitív atomtörzsek és delokalizált elektronok | Fémes kötés. |
| Molekularács | Molekulák | Molekulák közötti másodrendű kölcsönhatások. |
A négy típus tanulási modell: valós kristályok kölcsönhatásai átmeneti jelleget is mutathatnak.
Ionrács — nátrium-klorid
A NaCl kristályát Na+- és Cl−-ionok építik fel. A képlet az ionok legegyszerűbb, 1:1 arányát jelöli; nincsenek különálló NaCl-molekulák. Az ionokat a kristály egészében ható elektrosztatikus vonzás tartja össze.
Síkbeli négyzetháló helyett térbeli szomszédságot vizsgálunk. A képen látható segédvonalak nem külön Na–Cl molekulapárok kötései.
NaCl térbeli ionváltakozása
Miért rideg, és mikor vezet?
Rétegeltoláskor azonos töltésű ionok kerülhetnek egymás mellé. Az erős taszítás elősegíti a hasadást: a kristály rideg. A ridegség nem ugyanaz, mint a keménység.
Szilárdan az ionok jelen vannak, de helyük körül rezegnek; nem mozoghatnak szabadon a kristályon át. Olvadékban az ionok elmozdulhatnak és töltést szállíthatnak, ezért a NaCl olvadéka vezet. A kristályos rend ekkor megszűnt. Az olvadékvezetés laboratóriumi megfigyelés, nem otthoni próbára szánt kísérlet.
Az ionkristály ridegségének mechanizmusa
Lépés befejezése
NaCl: besorolás és indoklás külön
1. lépés
Válaszolj a kérdésre, majd ellenőrizd a válaszod, és olvasd el a magyarázatot. Ebben a gyakorló nézetben a válaszokat nem mentjük.
Milyen rácsot alkot a szilárd NaCl?
Saját magyarázat: hasadás és vezetés
Miért hasadhat a NaCl egy réteg eltolásakor? Miért nem az ionok eltűnése magyarázza a szilárd minta rossz vezetését?
Saját válasz: írd le az indoklásodat, majd a mintamegoldás szempontjai alapján ellenőrizd. A szabad magyarázatot nem szövegegyezéssel pontozzuk. □ Részecske □ Kölcsönhatás □ Szerkezeti ok
Mintamegoldás és önellenőrzés
Eltoláskor azonos töltések szomszédsága taszítást hozhat létre. A kristályban ionok vannak, de helyhez kötöttek; a vezetéshez helyváltoztató mozgás kell. Ellenőrizd mindkét külön okot.
Fémrács — réz
A rézben pozitív fématomtörzsek és az egész szerkezetre kiterjedő delokalizált elektronrendszer vannak. Az elektronok nem állandó, külön rácspontokon ülnek. Mozgékony elektronjai miatt a réz szilárdan is jó elektromos vezető.
Alakváltozáskor az atomtörzsek rétegei elmozdulhatnak, miközben az elektronrendszer továbbra is hozzájárul az összetartáshoz. Nem szűnik meg minden kölcsönhatás. Az alumínium is fémrácsos, de a vezetőképesség és más tulajdonságok számszerűen eltérhetnek. A fémek ellenállása melegítéskor általában nő; ez nem azonos a rácstípus megváltozásával.
Fémrács: atomtörzsek és kiterjedt elektronrendszer
Saját magyarázat: miért alakítható a réz?
Írj három egymásra épülő mondatot: részecskék, elektronrendszer, alakváltozás. Mi a különbség az ionkristály hasadásához képest?
Saját válasz: írd le az indoklásodat, majd a mintamegoldás szempontjai alapján ellenőrizd. A szabad magyarázatot nem szövegegyezéssel pontozzuk. □ Részecske □ Kölcsönhatás □ Szerkezeti ok
Mintamegoldás és önellenőrzés
Pozitív atomtörzsek között delokalizált elektronok vannak. A rétegek elmozdulása mellett az összetartás megmaradhat. Az ionkristályban az eltolás kedvezőtlen, azonos töltésű szomszédságot hozhat létre; a fémben nincs ugyanilyen merev váltakozó töltésrend.
Atomrács — gyémánt, majd kvarc
A gyémánt minden szénatomja négy másik szénatomhoz kapcsolódik, közel tetraéderes elrendeződésben. A kovalens kötések térbeli hálózata minden irányban összekapcsolja a szerkezetet. Ez magyarázza nagy keménységét.
A keménység a karcolással vagy benyomódással szembeni ellenállás; a ridegség a kis képlékeny alakváltozással járó törési viselkedés. A gyémánt nagyon kemény, de rideg, nem törhetetlen. Tiszta gyémántban nincs a rézéhez hasonló mozgékony elektronrendszer, ezért rossz elektromos vezető.
A kvarc is kiterjedt kovalens hálózat. A SiO2 képlet Si:O = 1:2 atomarányt ír le, nem különálló SiO2-molekulákat. A részletes kapcsolódás emelt mélyítés.
Gyémánt: négyes tetraéderes kapcsolódás
Gyémánt és grafit — ugyanaz az elem, más szerkezet
A grafit rétegén belül minden szénatom három másik szénatomhoz kapcsolódik. Folytonos hatszöges kovalens hálózatok alkotják a rétegeket; nem különálló kis szénmolekulák.
A rétegen belüli delokalizált elektronrendszer miatt a grafit vezet. A vezetés irányfüggő: a rétegek mentén lényegesen jobb, mint rájuk merőlegesen. A rétegek közötti kölcsönhatások jóval gyengébbek a rétegen belüli kötésekénél, ezért a rétegek könnyen elcsúszhatnak; a grafit puha és nyomot hagyhat.
A gyémánt és grafit a szén módosulatai: ugyanazon elem eltérő szerkezetű egyszerű anyagai. Együtt egy komponens, két szilárd fázis. Rövid érdekesség: a gyémánt rossz elektromos, de nagyon jó hővezető — a két tulajdonság nem azonos. Szokásos légköri nyomáson a szén magas hőmérsékleten szublimálhat; az olvadásról csak a nyomásfeltételekkel együtt beszéljünk.
Gyémánt és grafit térbeli szerkezeti kontraszt
Felidéző gyakorlás
Miért vezet a grafit, miközben a tiszta gyémánt rossz vezető?
Válaszolj a kérdésre, majd ellenőrizd a válaszod, és olvasd el a magyarázatot. Ebben a gyakorló nézetben a válaszokat nem mentjük.
Saját magyarázat: két szénmódosulat
Hasonlítsd össze a gyémánt és grafit szomszédszámát, hálózatát, mechanikai tulajdonságát és elektromos vezetését!
Saját válasz: írd le az indoklásodat, majd a mintamegoldás szempontjai alapján ellenőrizd. A szabad magyarázatot nem szövegegyezéssel pontozzuk. □ Részecske □ Kölcsönhatás □ Szerkezeti ok
Mintamegoldás és önellenőrzés
Gyémánt: négy szomszéd, térbeli kovalens hálózat, nagyon kemény és rideg, rossz elektromos vezető. Grafit: három szomszéd rétegen belül, hatszöges hálózatok, könnyebben elcsúszó rétegek és puhaság, rétegek mentén jól vezető elektronrendszer. A felsorolás mellé mindegyik tulajdonság szerkezeti okát is add meg.
Molekularács — jód és jég
A jód kristályát I2-molekulák építik fel. A két I-atomot a molekulán belül kovalens kötés kapcsolja; a molekulák között diszperziós kölcsönhatások hatnak. Ezek eltérő szerkezeti szintek.
Olvadáskor a molekulák kristályos rendje szűnik meg, nem az összes I–I kötés szakad fel. A jód képes szublimálni, de megfelelő körülmények között folyékony állapota is van. Az olvadás és szublimáció külön folyamat.
A jód két szerkezeti szintje
Jég és folyékony víz — a molekulák megmaradnak
A jégben H2O-molekulák között hidrogénkötések alakítanak ki nyitottabb szerkezetet. A vízmolekulán belüli O–H kovalens kötés különbözik a molekulák közötti O–H···O hidrogénkötéstől.
Olvadáskor megmaradnak a vízmolekulák, de megszűnik a kristályos rend, és átrendeződik a hidrogénkötés-hálózat. Folyékony vízben is vannak hidrogénkötések. A szokásos jég nyitottabb elrendezése az olvadás körüli körülmények között kisebb sűrűséget ad, mint a folyékony vízé; ezért úszik rajta.
A szilárd nemesgázok kristályát atomok, nem molekulák építik fel, gyenge diszperziós vonzással. Ez rövid pontosítás a gyenge kölcsönhatású kristályokhoz, nem ötödik alapvető rácstípus.
Jég és folyékony víz szerkezeti összehasonlítása
Lépés befejezése
Kötés és kölcsönhatás a jégben
1. lépés
Válaszolj a kérdésre, majd ellenőrizd a válaszod, és olvasd el a magyarázatot. Ebben a gyakorló nézetben a válaszokat nem mentjük.
Mit tartunk hidrogénkötésnek?
A négy rácstípus összevetése
A szerkezetből általános tendenciákat értünk meg, nem minden anyagra kivétel nélkül érvényes sorrendet. Különösen nincs a négy rácstípusra egyetlen merev olvadásponti rangsor.
Négy rácstípus összehasonlítása
Válassz példát, majd kösd össze a felépítést a megfigyelhető tulajdonsággal.
Ionrács
- Részecskék
- Kationok, anionok
- Összetartás
- Elektrosztatikus vonzás
- Olvadási viselkedés
- Gyakran magas olvadáspont
- Elektromos vezetés
- Általában szilárdan nem, olvadékban ionokkal vezet
- Mechanikai jellemző
- Gyakran kemény, rideg
- Példák
- NaCl, MgO
Az összes példa összehasonlítása
| Rácstípus | Részecskék | Összetartás | Olvadási viselkedés | Elektromos vezetés | Mechanikai jellemző | Példák |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Ionrács | Kationok, anionok | Elektrosztatikus vonzás | Gyakran magas olvadáspont | Általában szilárdan nem, olvadékban ionokkal vezet | Gyakran kemény, rideg | NaCl, MgO |
| Atomrács | Atomok hálózatban | Kiterjedt kovalens kötések | A hálózat megbontása nagy energiát igényel; nyomás és bomlás/szublimáció is számíthat | Gyakran rossz; a grafit kivétel | Gyémánt kemény/rideg, grafit puha | Gyémánt, grafit, kvarc |
| Fémrács | Pozitív atomtörzsek és delokalizált elektronok | Fémes kötés | Erősen anyagfüggő, nincs egységes sorrend | Szilárdan és olvadékban elektronokkal vezet | Gyakran alakítható; keménység változó | Cu, Al |
| Molekularács | Molekulák | Másodrendű kölcsönhatások | Gyakran kisebb olvadáspont, de kölcsönhatás és szerkezet is számít | Tiszta szilárd/olvadék általában rossz vezető | Gyakran puhább; merev szabály nincs | I2, jég |
Egy közös elv: mozgékony töltéshordozó
| Anyag, állapot | Töltéshordozó | Mozgás lehetősége |
|---|---|---|
| NaCl, szilárd | Ionok | Helyük körül rezegnek, nem szállítanak szabadon töltést. |
| NaCl, olvadék | Ionok | Elmozdulhatnak, vezetnek. |
| Réz, szilárd | Delokalizált elektronok | A fém egészében mozoghatnak. |
| Grafit, szilárd | Delokalizált elektronok | A rétegek mentén jóval könnyebben mozognak. |
Ez rendszerezés: a részletes okokat már az egyes szerkezeteknél vizsgáltuk. A NaCl vizes oldatában is mozgékony ionok lehetnek, de az többkomponensű rendszer; részletes oldódást az 1.4.2 utáni oldatjegyzet tanít.
A képlet nem mindig molekulát jelöl
| Jelölés | Mit jelent? |
|---|---|
| H2O | A vízmolekula összetétele. |
| NaCl | Az ionok legegyszerűbb aránya. |
| SiO2 | A kvarc Si- és O-atomjainak 1:2 aránya. |
| Cu | A réz elemjele; a fém nem Cu-molekulák halmaza. |
A képlet mellé mindig társítsd a felépítő részecskét és a szerkezeti modellt.
Felidéző gyakorlás
NaCl, I2, SiO2 és Cu közül melyik kristályt építik fel különálló molekulák?
Válaszolj a kérdésre, majd ellenőrizd a válaszod, és olvasd el a magyarázatot. Ebben a gyakorló nézetben a válaszokat nem mentjük.
Mit lehet és mit nem lehet eldönteni?
Egyetlen fizikai tulajdonság gyakran kevés a biztos besoroláshoz. Azonos rácstípusú anyagok is különbözhetnek: például NaCl és AgCl vízoldhatósága erősen eltér. A rácstípus tehát nem ad önmagában oldhatósági szabályt; az oldódás részletes magyarázata másik jegyzetbe tartozik.
A képlet vagy a „fém + nemfém” összetétel önmagában nem bizonyít teljesen ionos kötést. A valós kötésnek ionos és kovalens jellege is lehet. A megfigyelés nem azonos a modellel: például a vezetőképességet mérjük, a mozgékony töltéshordozókkal magyarázzuk. Hőmérséklet, nyomás, állapot és tisztaság nélkül az összehasonlítás félrevezető lehet.
Felidéző gyakorlás
Egy ismeretlen kristály szobahőmérsékleten nem vezet. Biztosan ionrácsos?
Válaszolj a kérdésre, majd ellenőrizd a válaszod, és olvasd el a magyarázatot. Ebben a gyakorló nézetben a válaszokat nem mentjük.
Valódi adatokból érvelj: etán és propán
Normális forráspont-adatok (kb. 101,3 kPa): etán, C2H6: 184,6 K (kerekítve −88,6 °C); propán, C3H8: 231,1 K (−42,1 °C). A NIST átlagai 0,6 K, illetve 0,2 K bizonytalansággal szerepelnek. Mindkettő apoláris molekuláris anyag. Melyik forráspontja nagyobb, és hogyan magyarázod a különbséget? NIST: etán; NIST: propán.
Saját válasz: írd le az indoklásodat, majd a mintamegoldás szempontjai alapján ellenőrizd. A szabad magyarázatot nem szövegegyezéssel pontozzuk. □ Részecske □ Kölcsönhatás □ Szerkezeti ok
Mintamegoldás és önellenőrzés
A propán forráspontja nagyobb. A nagyobb, könnyebben polarizálható elektronfelhő erősebb diszperziós vonzást adhat, így több energia kell a molekulák szétválasztásához. A tömeg nem önálló általános jóslószabály: az alak és érintkezési felület is számít. A forrás során nem a C–C vagy C–H kötéseket bontjuk fel.
Most már meg tudod magyarázni!
- Gyémánt: négyes, térbeli kovalens hálózat → nagy keménység; a ridegség ettől külön tulajdonság.
- Réz: a rétegelmozdulás mellett megmaradó fémes összetartás → alakíthatóság.
- NaCl: szilárdan kötött, olvadékban mozgékony ionok → eltérő elektromos vezetés.
Ne keverd össze!
- Komponens, fázis és darabszám: a jégkockák száma nem fázisszám.
- Képlet és molekula: NaCl, SiO2 és Cu nem különálló molekulákat jelöl itt.
- Keménység és ridegség: a gyémánt nem törhetetlen.
- Töltés és vezetés: mozgékony töltéshordozó kell; hővezetés külön tulajdonság.
- Molekulán belüli kötés és molekulák közti vonzás: olvadáskor a vízmolekulák megmaradnak.
Három ismeretlen minta — következtess és indokolj!
A leírások minőségi, oktatási esetek, nem kitalált számszerű mérések. A megfigyelések alapján a legvalószínűbb modellt keresd; nem állítunk teljes bizonyosságot.
- A: kristályos, rideg, viszonylag magas olvadáspontú; szilárdan nem, olvadékban vezet.
- B: szilárdan jó elektromos vezető, alakítható; olvadékban is vezet.
- C: viszonylag alacsony olvadáspontú, puhább; sem szilárdan, sem tiszta olvadékában nincs számottevő ionos vagy elektronos vezetés.
Mindhárom mintáról írj saját választ az öt szempont szerint: rácstípus; részecskék; összetartó kölcsönhatás; tulajdonságok szerkezeti magyarázata; a döntést alátámasztó adatok. A besorolást és az indoklást külön ellenőrizd.
Lépés befejezése
A minta: a név és a magyarázat külön értékelhető
1. lépés
Válaszolj a kérdésre, majd ellenőrizd a válaszod, és olvasd el a magyarázatot. Ebben a gyakorló nézetben a válaszokat nem mentjük.
A: melyik a legvalószínűbb rácstípus?
Lépés befejezése
B minta: besorolás és indoklás
1. lépés
Válaszolj a kérdésre, majd ellenőrizd a válaszod, és olvasd el a magyarázatot. Ebben a gyakorló nézetben a válaszokat nem mentjük.
B: melyik modellt támasztja alá a vezetés és alakíthatóság?
Lépés befejezése
C minta: besorolás és indoklás
1. lépés
Válaszolj a kérdésre, majd ellenőrizd a válaszod, és olvasd el a magyarázatot. Ebben a gyakorló nézetben a válaszokat nem mentjük.
C: melyik a legvalószínűbb modell?
Mintamegoldás — öt szempont minden mintához
| Minta | Rácstípus | Részecskék | Összetartó kölcsönhatás | Szerkezeti magyarázat és bizonyíték |
|---|---|---|---|---|
| A | Legvalószínűbben ionrács | Kationok és anionok | Elektrosztatikus vonzás | Szilárdan kötött, olvadékban mozgékony ionok; eltoláskor taszítás/hasadás. A két vezetési adat, ridegség és olvadási viselkedés együtt támogatja. |
| B | Legvalószínűbben fémrács | Pozitív atomtörzsek, delokalizált elektronok | Fémes kötés | Elektronok vezetik az áramot; elmozdulás közben is megmarad az összetartás. A szilárd és olvadékvezetés, valamint alakíthatóság együtt fontos. |
| C | Legvalószínűbben molekularács | Molekulák | Másodrendű kölcsönhatások | A molekulák közti gyengébb vonzás kisebb olvadáspontot/puha szerkezetet tehet lehetővé; nincs számottevő mozgékony töltéshordozó. A teljes adatsor támogatja. |
Önértékelés: mintánként öt szempont, mindegyikre legfeljebb 1 pont, összesen 15. A puszta helyes rácsnév csak az első szempont. A hibás indoklásra ne adj pontot. Ekvivalens, kémiailag helyes magyarázat elfogadható; a pontozás saját tanulói önellenőrzés, nem hivatalos javítási útmutató. Egyetlen tulajdonság nem zár ki minden más lehetőséget.
Ellenőrizd magad!
Pipáld ki, amit saját szavaiddal is meg tudsz magyarázni. Ha bizonytalan vagy, térj vissza a megjelölt részhez.
Vissza a megfelelő magyarázathoz
Komponens és fázis · Kristályos/amorf · Rácstípusok · Vezetés · Szénmódosulatok · Jég és kötések · A következtetés határai
Amit mindenképp jegyezz meg
- A komponens anyagi minőség; a fázist nem a darabszám határozza meg.
- Kristályban térbeli ismétlődés van; amorf szilárdban hosszú távú rend nincs.
- A rácstípus részecskét és kölcsönhatást kapcsol össze; tulajdonságtendenciát ad.
- Vezetéshez mozgékony töltéshordozó kell.
- A képlet nem feltétlenül molekula.
Részecskék → kölcsönhatások → szerkezet → tulajdonságok.
Fogalmak és összefüggések egy helyen
| Fogalom | Rövid jelentés |
|---|---|
| Tiszta anyag | Elem vagy vegyület, meghatározott anyagi minőség. |
| Komponens | Az egyszerű rendszer összetételének megadásához szükséges anyag. |
| Fázis | Egységes szerkezetű/tulajdonságú anyagi rész; több darabban is előfordulhat. |
| Kristályos / amorf | Térben ismétlődő rend / ennek hiánya, lehetséges helyi renddel. |
| Módosulat | Ugyanazon elem eltérő szerkezetű egyszerű anyaga. |
| Keménység / ridegség | Karcolással, benyomódással szembeni ellenállás / törés kis képlékeny alakváltozással. |
| Delokalizáció | Az elektronrendszer több atomra vagy kiterjedt szerkezetre terjed ki. |
Kapcsolódó érettségi követelmények
OH 1.4 és 1.4.1.1–1.4.1.2: komponensek; kristályos/amorf állapot; a tanult anyagok rácstípusa, részecskéi, összetartó kölcsönhatása; fizikai tulajdonságok szerkezeti értelmezése; gyémánt és grafit; molekuláris forráspont-adatok értelmezése. A komponens–fázis rövid példasor közös megértési támasz; a fázisszám szerinti formális rendszerosztályozás emelt művelet.
Források — ellenőrizhető adatok
Oktatási Hivatal: részletes kémiakövetelmény; aktuális OH-jegyzék. A közép- és emelt követelményeket külön oszlopokban közli; e fejezet a 7–9. PDF-oldalhoz kapcsolódik.
OpenStax: szilárd anyagok; kristályszerkezetek; folyadékok; ionos és molekuláris vegyületek. A magyarázatok és ábrák saját szerkesztésűek; a források szakmai ellenőrzést szolgálnak.
NIST WebBook: etán; propán; CDA C10100 réz adatlap. A rézadatlap IACS-egységet használ. A forráspontok közölt átlagok; a rézadat megadott állapotú minimum. Az egyéb összehasonlítások minőségiek. A szerkezeti ábrák sematikus vetületek, nem közvetlen részecskefelvételek és nem mért kristálycellák.
Következő rész: 1.4.2
1.4.2 Többkomponensű anyagi rendszerek: a komponens és fázis fogalmát több anyag együttes jelenlétére alkalmazzuk. Az oldódás és az oldhatóság részletes tanítása oda és a kapcsolódó oldatjegyzetbe tartozik.